ZSÍR

Véletlenek nincsenek – vagy mégis? 2024. aug. 10.

Isten csodás forgatókönyvének részletei, vagy puszta véletlenek? Íme három hátborzongató történelmi egybeesés, amely akár egy egész estés mozifilm jól megkomponált cselekményének összefoglalója is lehetne.

A Titanic „jóslata”

1898-ban, 14 évvel a Titanic tragédiája előtt, Morgan Robertson megírta a Futility (magyar ford.: Hiábavalóság) című novelláját (amelyet 1912-ben A Titan végzete címre kereszteltek), amelyben egy Titan nevű óriáshajó tragédiája olvasható. 

A hátborzongató irományban az „elsüllyeszthetetlennek” tartott hajó egy jéghegynek ütközik az Atlanti-óceánon, majd elnyeli a víz.

A történet kezdetben nem volt valami népszerű, ám a Titanic 1912. április 15-i tragédiája után hirtelen felkapta a világ, hiszen 14 évvel a baleset előtt, gyakorlatilag pontosan leírja a katasztrófa éjszakáját. További érdekesség, hogy nem csak a szerencsétlenség körülményei, de még a két hajó műszaki és egyéb adatai közt is számos hasonlóság lelhető fel.

Kennedy és Lincoln meggyilkolásának egybeesései

Sok furcsa egybeesés van Abraham Lincoln és John F. Kennedy amerikai elnökök élete és halála között. Az egybeesések listájából mára gyakorlatilag legenda keletkezett, és ahogy az a legendák esetében lenni szokott, rengeteg valótlan állítás is szárnyra kapott. Vannak azonban kézzel fogható, bizonyítékkal alátámasztható tények, amelyek igazolják, hogy a két amerikai elnök életpályája és halála valóban kísértetiesen hasonlít egymásra.

Mindkét elnököt 46-ban választották be a kongresszusba, és 60-ban ültek az elnöki székbe – 100 év különbséggel. 

Mind Lincoln, mind Kennedy különös hangsúlyt fektetett a polgárjogokra, és egyikőjük sem félt nyíltan hangoztatni nézeteit.

Mindkét elnök utódját Johnsonnak hívták: 

Lincoln utódja Andrew Johnson volt, míg Kennedyt Lyndon B. Johnson követte az elnöki poszton.

Kennedyt és Lincolnt is feleségük jelenlétében lőtték fejbe. A két merénylő (Lincoln esetében John Wilkes Booth, Kennedy esetében Lee Harvey Oswald) az USA déli részéről származott, és mindkettőjük meghalt, mielőtt bíróság elé állíthatták volna.

Mark Twain és a Halley-üstökös

A Halley-üstökös néven ismert, időszakosan felbukkanó üstökös körülbelül 75 évente mutatkozik meg az égboltunkon. Nevét Edmond Halley angol csillagászról kapta, aki a 18. században arra a következtetésre jutott, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben felbukkanó üstökös valójában ugyanaz a jelenség. 

Kiszámolta, hogy legközelebb 1758-ban jelenik meg újra, bár ezt már sajnos nem élte meg.

A Halley-üstökös azon az éven is felbukkant, amikor Samuel Langhorne Clemens, ismertebb nevén Mark Twain 1835. november 30-án napvilágot látott a Missouri állambeli Floridában. 1909-ben Twain megjósolta, hogy saját halála – akárcsak születése – egybeesik majd az üstökös érkezésével. A következőket mondta személyi titkárának, Albert Bigelow Paine-nek: „A Halley-üstökössel jöttem, 1835-ben A következő évben [1910] újra jönni fog és én arra számítok, hogy elmegyek vele. Életem legnagyobb csalódása lenne, ha nem vele együtt távoznék. A Mindenható kétségtelenül azt mondta: »Nos itt van ez a két kiszámíthatatlan csaló; együtt jöttek, együtt is kell elmenniük.« Oh, én mindezt előre látom”. (Astronomy, 1986/3. 28. o.)

A Halley-üstökös valóban „eljött a találkára”, és magával is vitte a híres írót. Az égi jelenség 1910. április 20-án volt látható az égbolton, Twain pedig 21-én hajtotta örök nyugovóra a fejét.

Sárai Erika

nyitókép: Unsplash - Kraken Images