ZSÍR

Velünk van a gond vagy a sorozatokkal? 2022. szept. 20.

Ezekben a hetekben közösségi média bejegyzéseinek jelentős részét a Sárkányok háza és a Hatalom gyűrűi sorozatokról szóló elmélkedések teszik ki. Jellemzően a felállás mindig ugyanaz: a Sárkányok háza mennyire zseniális / brutális és rossz hatással van a nézőkre, valamint a Hatalom gyűrűi egyszerűen rossz, amivel szemben az alkotók azzal védekeznek, hogy mindenkit lerasszistáznak, akinek nem tetszik a sorozat. Érdemleges kritikát senki sem ír, hiszen ahhoz véleményt is ki kellene alakítani. Ja, és természetesen azt vállalni is kellene azt.

Két grandiózus produkcióról van szó, melyek egymás mellett futnak. Mindkettőj legfőbb gyengéje a másik sorozat létezése. Négy remek hónapunk lehetett volna az évben, ha meg tudnak egyezni a gyártók, melyik mikor jelenjen meg. Én biztosan a Hatalom gyűrűit tettem volna szeptember végére, október elejére, és a Sárkányok házát pedig karácsony környékére vagy közvetlen az utánra. A két sorozat célközönségében jelentős eltérések vannak, de folyamatosan olyan érzést keltenek, mintha a másik pályájára ácsingóznának ahelyett, hogy legitimek lennének a saját területükön.

A hatalom gyűrűi egyértelműen a Tolkien rajongókat, az igényesebb, részletesebb, bonyolultabb történetek szerelmeseit vette célkeresztbe.

Mondhatnánk, hogy a magasabb intelektuális igényű nézőket jelölte meg elsődleges célcsoportjának, de a látvánnyal, néhány izgalmas verekedéssel, csatajelenettel próbáltak minél nagyobbat meríteni.

Eközben a Sárkányok háza kimondottan az átlagembert szólítja meg, aki a hétköznapokban a valóságshowkat nézi, vagy azoknál nem sokkal igényesebb műsorokkal kapcsolódik ki. 

Van benne szex, agresszió, sárkányok és egy kicsi ármány. Nem annyira összetett a cselekménye, és nem fut olyan sok szálon a története, mint a Trónok harcának. Viszont az megmaradt, hogy ha még kevésbé is, mint az elődje, de néha kicsit keménykedni is tud. Ez utóbbi váltja ki annyira a liberális média nemtetszését. Ezek nélkül viszont a sorozat csak egy nyálas szemétkupac lenne. Ha nincs benne egy kis erőszak, egy kis családi viszály, szerelmi viszonyok, akkor miért is néznénk? Mi mást is nyújthatna?

A hatalom gyűrűi viszont több szempontból is problémásan indult. Másodikként jelent meg, már vesztes helyzetben. Ebben a sorozatban egyértelműen egy női főszereplő dominál, és nem igazán tudunk mutatni egy szexi fiút az első részekben, bár még reménykedni lehet és kell is. A sorozat alapja Tolkien Szilmarinok c. kötete, ami egy igencsak vaskos és nehézkes olvasmány, még csak nem is regény vagy novellagyűjtemény, inkább Középfölde mitológiája Ebből egy értelmes történetszálat összehozni nehéz, de az alkotóknak mégis sikerült. A gond azzal van, hogy hosszabb időt vesz igénybe, mire a teljes kép összeáll. Addigra az emberek már rég feladták, lemondtak a sorozatról. Pedig higgyék el, megérdemli a figyelmet ez a produkció.

A Sárkányok háza kapcsán azt ünnepelik, hogy milyen erős női karakterek szerepelnek a sorozatban, de ugyanez igaz a Hatalom gyűrűire is, ám valahogy a sajtó ezt nem veszi észre.

Az előbbi kapcsán az első részt követően ugyanúgy fellendünlt, hogy miért kellett szőke Targeryen szereplőt afroamerikai színésznek megformálnia. Rengeteg reakció született, oda-vissza üzengettek a színészek, a producerek. Pontosan ugyanez történt a Hatalom gyűrűi kapcsán is, csak itt a sajtó azóta is fenntartotta a témát a közbeszédben. Az az egy nagy különbség van köztük, hogy az előbbit a HBO pénzes nagyágyúi támogatták, a másikat egy hozzá képest jelentősen kisebb pénzügyi háttérral bíró csoport. És ez meg is látszik. Főleg az első reakciókon az online kritikákkal foglalkozó oldalakon. Remélhetőleg per lesz a vége, hiszen felmerült annak a gyanúja, hogy felbérelt hekkerek és kommentelők direkt lehúzták a Hatalom gyűrűi értékelését, hogy csökkentsék a konkurens sorozat iránti érdeklődést. Ha pedig ez a bíróságon is bebizonyosodik, az komoly piaci visszaélést jelent.

A Sárkányok háza kapcsán – ami a legjobban kiborít, az a sok libsi pampogás. Ezerszer durvábban be lehet volna mutatni egy császármetszést vagy helytelen családi kapcsolatot, erre föl azzal van tele a sajtó, hogy ez a sorozat fogja romba dönteni a civilizációnkat. Már dédszüleink is aggódtak, hogy a váratlanul megjelent rádió, majd nagyszüleink körében megjelent TV, netán a szüleink által egyre gyakrabban használt számítógép, nálunk pedig az okostelefon fogja tönrke tenni a világot. Már több kutatás megerősítette, hogy ha a tévében verekedést lát a gyerek, nem lesz aggresszív. 

Ennek ellenére most mindenki azért retteg, mert a sorozatban a nagybácsi megpróbálja a hatalomért megszerezni unokahugát feleségnek, meg fognak szaporodni a családon belüli erőszakos cselekedetek, a molesztálások. Ez úgy butaság, ahogy van. Ezek az emberek eddig is megtették, amit szerettek volna, ha akartak, találtak rá módot és indokot. Mi, normális emberek, köszönjük szépen, tönkre tudjuk tenni a saját civilizációnkat, ehhez nem szorulunk rá egy fantasy-sorozat károsnak vélt magatartásformáira.

Ami a legbosszantóbb a sorozatokban, az a fogadtatásuk. Valahogy mintha többet várnánk tőlük, mint amik. Néhány óra szórakozás, lehetőleg egy-két emlékezetes poén, egy-két érdekes gondolat. Ennyire szerződött. 

Nem fogja megállítani a háborút, az inflációt, nem borítja fel vagy állítja be a nemek egyensúlyát. Ezek a szórakozásunkat szolgálják. 

Arról szeretnék végre olvasni, hogy mennyire jól játszott XY, mennyire jó ez a csavar, jó a látvány, nem pedig arról, hogy most rasszista-e az, akinek nem tetszik, vagy több erőszak lesz-e a családban egy sorozat miatt.

Nincs semmi gond a sorozatokkal, csak mi vagy a média szeretne többet tőlük. Nem jókor és nem jó helyen akarnak csodát tenni. Én azt tanácsolom, hogy mindenki érezze csak jól magát, nézze meg mindkettőt. Tegyen igazságot az otthonában, hogy melyik is a jobb, vagy talán, ami még jobb, ne is hasonlítsa össze a kettőt, csak nézze őket örömmel.