ZSÍR

Vérciki lett a Gladiátor-folytatás 2024. nov. 15.

Nagyon bírom Ridley Scott-ot, a kalapomat emelem a filmes munkássága előtt. A 87 éves rendező hajdanán olyan tökéletes filmet készített csapatával, hogy abban nemigen volt hiba: A Gladiátor nálam a legjobbak egyike. Rengetegszer láttam és manapság is újranézem.

Adott volt egy felemelő dialógusokkal teli, látványban és történetvezetésben elsőosztályú, színészi vonalon gálaműsor: Maximus – Russell Crowe, Commodus – Joaquin Phoenix és a többiek. Profi lezárás, ami a legkeményebb szíveket is ellágyította és könnyeket csalt az arcokra. Igazi kultfilm, klasszikus.

Úgy néz ki, a folytatások nem jönnek be az idei évben sem, 

ami a Joker, a bohócherceg feltámasztása kapcsán is balul sült el, de abban még a mindig zseniális Phoenix eljátszadozott.

Scott meghozta a Gladiátor-folytatást, ami alapjában véve semmi újat nem mutat. Jelentősége a dupla nullához konvergál. A kultfilmből merít, annak darabjait idézi, ismétli.

Csupán CGI-majmokkal, orrszarvúkkal és cápákkal(!) népesíti be a Colosseumot, ami nem ütősnek hat, hanem inkább viccesnek.

Luciusra (Paul Mescal) túl nagy a főszereplőnek szánt kabát, elveszik benne. A Russell Crowe által megformált Gladiátorban még égett a tűz, forrt a harci szellem, de Mescal nem képes megközelíteni sem azt a szintet.

A forgatókönyvíró David Scarpa egymás után hozza az összeesküvés-elméleteket, a leleplezéseket. Ebben a filmben már mindenki csinálta mindenkivel, a rokoni szálakat annyira megcsavarja, hogy még az is kiderül, hogy zabigyereket rejtegettek. 

Ókori szappanopera-szerűség, amibe belemakognak a CGI-majmok!

Mescal ellenfele, az acélosabb színészi képességekkel rendelkező, közönségkedvenc Pedro Pascal sem képes maradandót alkotni a szerepkörében. Lucilla karaktere is visszaköszön Connie Nielsen alakításában, de csupán elmegy. Talán a gladiátor- és rabszolgadíler Denzel Washington emelkedik ki valamennyire, aki Macrinus figuráját hozza.

A 300 millió dolláros büdzséből elkészített folytatás legfőbb elemeinek az arénában lezajló harci jeleneteket szánták, dehát a gagyi CGI-állatok csupán kacagtató élményt nyújtanak. Nagyon gáz!

A zenét illetően: Hans Zimmer nem volt hajlandó betétdalokat komponálni, ezért Harry Gregson-Williams ugrott be. Hasonló stílus, de mégsem ugyanaz.

Aztán a rengeteg visszautalás már-már kínos: Maximus kardjának és páncéljának örökös mutogatása abszolút hatásvadász, de... Valami újat kellett volna, elvtársak! Mert ez...

Nem lövöm le a poént, mivel nincs: a lezárás is nyál és giccs.

A Gladiátor-fanok messziről kerüljék el a folytatás megtekintését! Jómagam is mélységesen csalódtam és felháborodtam rajta. A több mint kétórás játékidő után megkönnyebbültem és kivágtattam a mozi padsorából. Cigivel a kezemben szívtam magamba a friss levegőt. Szinte kínzásnak éreztem a film megtekintését, pedig senki sem kényszerített erre az aktusra, mivel beleegyeztem.

Maximus-Crowe az igazi, Lucius-Mescal gyönge pléjbekk és gyorsan felejtős, a filmmel együtt.

Nyitókép: hdqwalls.com