A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Screenshot 2023 01 02 at 06 51 23 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Vésey: Lesz-e olyan, aki ki meri mondani, amit ki kell? 2023. jan. 2.

„Jaj, már megint mit mondott ez a Duray! Minek kell folyton szítani a feszültséget?” Ezek a szövegek az első élményeim Duray Miklósról. Ilyeneket hallottam kisgyerekként a felnőttektől a magyar önrendelkezést és önszerveződést firtató felvetéseire. Nyilván akár szürreálisnak tűnhettek ezek a felvetések a mečiari Szlovákiában, ahol leplezetlen politikai program volt a magyarok megtörése, eltüntetése, ám azóta bebizonyosodott, hogy a soviniszta támadásokkal szemben nem a meghunyászkodás és a legkisebb célok kitűzése a megoldás. Azóta már látszik, hogy amiket „a Duray” mondott, azokra sokkal jobban kellett volna figyelni már akkor.

Kísértetiesen hasonlít ez mindarra, amiket Csurka Istvánról is mondtak akkoriban Magyarországon. A korai ’90-es évek csupa változásból és átalakulásból, mesterséges államtákolmányok széthullásából álló időszakában mindketten meglátták a változtatás lehetőségét a Trianonban majd Párizsban külhonba kényszerített magyarság ügyében. Olyan lehetőségeket, amelyeket a többség nem mert látni és megpróbálni, így ha valóban ott voltak harminc–harminckét évvel ezelőtt, később elvesztek.

Amikor Duray Miklóst először vizsgálati fogságba vetette 1982 végén a csehszlovák kommunista államhatalom, a tárgyalásán megjelent a Magyar Írószövetség részéről Csurka István, Cseres Tibor és Mészöly Miklós, továbbá Bécsből Éva Mária Barki ügyvédnő. Az ő kiállásuk nem kis részben hozzájárult a nemzetközi tiltakozás erősödéséhez, majd Duray Miklós 1983 februári szabadon bocsátásához. A zaklatások, házkutatások azonban folytatódtak, merényletet is terveztek ellene, majd 1984-ben újra bebörtönözték másfél évre, ítélet nélkül. Bűne a vád szerint az államrend felforgatása volt, valójában viszont az, hogy 1978 óta szervezte az ellenállást a magyarok beolvasztására irányuló politika és a magyar iskolák szlovák iskolákba tervezett betagozása ellen. E küzdelem nélkül ki tudja, milyen állapotban lett volna a szlovákiai magyar nyelvű közoktatás a rendszerváltáskor, a mečiarizmus 1998-as végére, és milyen állapotban lenne ma.

Kedves magyar szülők, akik szlovák iskolába íratjátok a gyerekeiteket! Duray Miklós másfél évet ült börtönben azért, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járhassanak. Sokatok éppen akkor, 1982–85 között született, amikor ez történt. És sokatok azért járhatott magyar iskolába, mert ő beleállt ebbe.

Duray és Csurka párhuzamosságai között az említett 1983-as találkozás csak az egyik. A kommunistaellenesség és a kommunisták börtöne, továbbá a magyarság ügyére összpontosítás mellett mindketten a korukat megelőző gondolkodók, közéleti látnokok voltak – persze ezt lehet másképp gondolni, de nem igazán találni olyan megállapításaikat, amelyekben az idő nem őket igazolta mindmáig.

Screenshot 2023 01 02 at 06 48 28 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Mečiar kormányzásának mérlege a magyarokra nézve közel sem volt olyan komikus, mint a választási veresége utáni, szánalmas köztévés búcsúripacskodása (kép forrása: dennikn.sk)

A KÖZÉP-EURÓPAI GONDOLAT

A Duray-életmű nem előzmény nélküli. Pozsonyban ugyanabban a börtöncellában ült, amelyben gróf Esterházy János is raboskodott egy ideig – ebben is van valami sorsszerűség. Esterházy a felvidéki magyarság mártírja, valamint a nácik, a kommunisták és a csehszlovák soviniszták közös pontja: mindhárom bagázs gyűlölte őt, és féltek a megtörhetetlen keresztény meggyőződésétől, az erkölcsi tartásától, amivel képviselte a felvidéki magyarságot a ’30–40-es években. Ezzel szemben csak az erőszakot tudták elképzelni.

Ugyanebből az erőszakból aztán kijutott a kétszer bebörtönzött Duray Miklósnak is, aki vállaltan Esterházy politikai örökségét vitte tovább.

Mindketten a ma különösen időszerű közép-európai gondolatot jelenítették meg; Esterházy keresztény alapokon akarta a magyarok és szlovákok mint két testvérnemzet megbékélését, míg Duray a többi szlovákiai nemzetiséget is bevonva, az ő jogaikat is zászlajára tűzve indította be az Együttélés nevű pártot 1990-ben, az önkormányzatiság, az emberi jogok, és a közösségi szellem pilléreire épülő világot szándékolva. Ez ráadásul nem csak politikai szlogen volt. A kommunizmus bukása után 45 évre visszamenőleg nem volt mintája a felvidéki magyar politizálásnak, Duray ezért tudatosan áttanulmányozta Esterházy János munkásságát, részletekbe menően kereste, hogy mi mindent lehetne átültetni a ’90-es évek Szlovákiájába a ’30-as és ’40-es évek csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar önszerveződéséből, intézményeiből.

Screenshot 2023 01 02 at 06 48 59 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Esterházy Jánost a magyar–szlovák történelmi sorsközösség hívét a csehszlovák kommunisták halálra gyötörték a börtönben. (kép forrása: mma.sk)

Ha őszintén értékeljük a Magyar Koalíció Pártja, majd a Most–Híd és a Magyar Közösség Pártja, végül az egyesült párt, a Szövetség teljesítményét, akkor kijelenthetjük, hogy ma sincs más használható mintánk, mint Esterházy János munkássága.

Ma se erőltetetten összetapasztani kéne valamit, hanem azt keresni, ami összetartja és működőképessé teszi a nekünk fontos dolgokat. Ezekhez kell megkeresni a társakat Szlovákiában, akár nem csak a magyarok között. Ez az a gondolat, ami Durayt ugyanúgy többé tette egyszerű kisebbségi politikusnál, ahogy Esterházyt is. A feladat Szlovákián belül nagyon hasonló ahhoz, mint amit Orbán Viktor csinál az Európai Unióban, vállalva, hogy emiatt nem igazán népszerű az ellenfelei körében.

Duray Miklós mindig a felvidéki magyar politikai egység támogatója volt, de nem akárhogyan. Az elhasználódott és opportunista haszonlesők által körülzsongott, kényszeredett pártegyesítésről sommás véleménye volt, de azt elképesztő eleganciával közölte. A Pro Probitate (Helytállásért)-díjat az ő kezdeményezésére az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciója alapította még 1994-ben, és mindig a felvidéki magyar politika vezetői döntöttek az odaítéléséről. Az első díjat Esterházy János kapta poszthumusz, a tavalyi utolsót pedig Duray Miklós.

Screenshot 2023 01 02 at 06 50 15 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Mózes Szabolcs (Összefogás), Forró Krisztián (MKP) és Sólymos László (Most–Híd), az egyesített magyar párt, a Szövetség–Aliancia 2021-es, majdnem egy évig húzódó, kínkeserves létrehozása után (kép forrása: ujszo.com)

Azért az utolsót, mert látva a pártegyesítés erkölcsi hézagait, inkább elérte, hogy az idei évtől függesszék fel a díj kiosztását, mintsem a Szövetség vezetősége döntsön az odaítéléséről.

EGYEDÜL MARADT A SZLOVÁK NEMZETSTRATÉGIÁVAL SZEMBEN

A rendszerváltáskor Duray Miklós en bloc Csehszlovákiában a második legnépszerűbb politikus volt. A kommunizmussal szembeni állhatatos harca olyan legitimációval ruházta fel, amelyet azóta sem közelített meg senkié a felvidéki magyarok közül. Nem megalkuvó természete, egyenes kijelentései azonban egyre többek haragjával találkoztak. A magyarok jelenlétét elviselni képtelen, soviniszta alapállású szlovák politikában nacionalistának bélyegezték, egyre erősödött a Duray lejáratására, kiszorítására irányuló szándék. 1998-ban a legnépszerűbb magyar pártként vezette be az Együttélést a Magyar Koalíció Pártjába, de a közösség érdekében háttérbe húzódott, mert felmérte, hogy az ő személye az előrejutás akadálya lehet. Ennek az alkunak a következményeként lett Bugár Béla a felvidéki magyarság politikai vezetője.

Abban, hogy Duray fent említett rendkívüli közéleti tőkéjéből a felvidéki magyarság végül semmit sem tudott hasznosítani, hanem úgy ahogy volt, elengedte a szélbe, nem kevés szlovák titkosszolgálati munka fekszik.

Screenshot 2023 01 02 at 06 50 49 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Bugár Béla politikai pályája később valószerűtlenül messzire kanyarodott az eredeti magyar, kereszténydemokrata iránytól és korábbi szövetségeseitől… (kép forrása: parlamentnelisty.sk)

A szlovák nemzetstratégia a felszínen és a felszín alatt is megtalálta azokat a magyarokat – politikusokat, újságírókat, egyszerű embereket –, akiket rá lehetett uszítani Durayra és így az általa képviselt magyar ügyre. Fel kellett építeni az anti-Durayt, aki a másodrendűségbe beletörődő „szpolupráca” (jelentése: együttműködés), a közösségi érdek helyett az egyéni boldogulások, a hosszútávú tervek helyett a pillanatnyi hasznok embere. Aki az egyenrangú partneri pozíció felvétele helyett egyfajta haverkodó karakter. Így lett a ’90-es évek első felének magyar politikussztárja, Duray Miklós helyett a ’90-es évek második felének és a 2000-es éveknek a politikussztárja Bugár Béla. Utólag persze már könnyen vagyunk okosak, mégis meg kell kérdezni:

Érdemes-e alázatosnak lenni olyanokkal szemben, akik ezt sem értékelni, sem viszonozni nem képesek vagy nem hajlandók? Még ha ez is a látszat, tényleg ez szolgálja-e a közösség hosszútávú érdekét? Mit nyert ezzel a megalkuvással az elmúlt harminc évben a lélekszáma 20 százalékát (nagyrészt az asszimiláció miatt) elveszítő felvidéki magyarság?

SZÁMOS HELYEN ÉL TOVÁBB A DURAY-ÖRÖKSÉG

Nem sok emberről készül film még az életében – A szabadság ára című, fikciós elemekkel átszőtt dokumentumfilmet 2009-ben fejezte be Koltay Gábor rendező, de csak 2011-ben, az óriási magyarországi politikai átrendeződés után merte bemutatni. Morbid, de ez valahol így kerek, egy Duray Miklós életéről szóló filmhez tulajdonképpen hozzátartozik az üldözöttség érzése. A film jól visszaadja, miként szorították ki őt a politika peremére. Micsoda teher lehetett az, amikor Duray tisztán látta a helyzetet, a lehetőségeket, tudhatta, hogy igaza van, mégis átengedte az irányítást másoknak,

majd amíg egyre jobban kiközösítették, még évtizedeken át képes volt dolgozni ugyanazért a célért más eszközökkel.

Screenshot 2023 01 02 at 06 51 23 Lesz e olyan aki ki meri mondani amit ki kell Duray Miklós halálára Pesti Srácok

Duray Miklós az Együttélés elnökeként (kép forrása: ma7.sk)

Ezek érzékeltetik igazán a Duray-örökség gazdagságát. Ő volt az anyaországi és a külhoni politikai erők intézményes egyeztető fóruma, az 1999-ben létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) egyik kezdeményezője. Egyik szellemi atyja és Felvidéken végrehajtója is volt a státustörvénynek. Szlovákiában azonban, a többi külhoni terület gyakorlatától eltérően, nem a helyi magyar párt kapta meg ezt az ügyet, mert ő magasabbra kívánta emelni. A magyarigazolványok kiadására hozta létre a Szövetség A Közös Célokért (SZAKC) nevű civil szervezetet, amely azóta jóval kiterjedtebb társadalmi munkát végez, ráadásul ennek örvén jött létre 2005-ben a Felvidék.ma, az első felvidéki magyar hírportál. A SZAKC azóta is Budapest fő felvidéki partnere a nemzetpolitikában, és ez sem csak úgy magától pottyant le az égből. Duray Miklós merte elsőként kimondani 2002-ben, a Kossuth téren:

A Felvidék veled van, a Felvidék téged támogat, Viktor.

Ezen persze a Dzurinda-féle globalista szlovák kormánykörök meg a soviniszta ellenzék egy emberként hördült fel, és Bugár Béla is elhatárolódott tőle ahelyett, hogy kiállt volna párttársa mellett.

Ebben is a Bugár-féle magatartás lett meghatározó mindmáig, amely a magyarországi támogatások osztásakor, teli marokkal szívesen Fidesz-párti, konzervatív és nemzeti szellemű, miközben a tevékenysége többi szegmense nem éppen ezt tükrözi…

Duray Miklós távozásával lesz-e olyan, aki ki meri mondani a húzós, kockázatos, de fontos mondatokat Felvidéken? Megtermékenyítő lesz-e a nagy ember halála, elhozza-e a felismerést a követőiben, hogy többé már nem csinálja? Ő biztosan ezt szeretné.

nyitókép: ma7.sk

pestisracok.hu