A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
SK210703 0173104 50 scaled

Vigyázó szemetek Varsóra vessétek 2023. dec. 11.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Megtörtént a baloldali fordulat Varsóban – ujjong Budapesttől (ott is leginkább a Nagykörúton belüli rész) Brüsszelig a fél világ. Mateusz Morawiecki nem kis pénzből összehozott megbuktatása komoly tapsikolást váltott ki baloldali körökben, még maguk a lengyelek is elhitték, hogy most már, de most aztán tényleg és igazán.

Ahogy a szokásjog megkövetelte, Andrzej Duda köztársasági elnök fel is kérte kormányalakításra a választásokat megnyerő, de kormányzó többséghez partnereket találni már nem tudó Kaczyńskit, miközben a Jog és Igazság (PiS) ellenzékeként ténykedő baloldali és liberális pártok már el is kezdték osztani egymás között a minisztériumokat és egyéb javakat. 

Olyan jól sikerült mindez, hogy Donald Tusk kormánya még fel sem állt, de máris komoly botrányokba keveredett. Például azzal, hogy bármiféle felhatalmazás nélkül máris bedobná az ország szuverenitását a közösbe.

Donald Tusk egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy Lengyelország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez,

még pedig azonnal. Olyannyira sürgős az európai maghoz (értsd: brüsszelita állásponthoz) való közeledés, hogy gyakorlatilag rögtön a lengyel szuverenitást zárójelbe tevő törvények sorát fogják elfogadni:

sok döntést a kormány beiktatását követő, a szó szoros értelmében vett egy órán belül kell majd meghozni

– modnta ő, a nagy européer, Donald Tusk.

Hova ez a nagy sietség – tehetnénk fel a kérdést. Valószínűleg nem ok nélküli ez a kapkodás, hiszen alig néhány nap leforgása alatt olyan ügyek pattantak ki, melyek alapján joggal feltételezhető, hogy nem sokáig fogják eltűrni a büszke lengyel hazafik, hogy átverték a népet. De lássuk, miről van szó!

Egészen hallatlan módon a lengyel szejm, vagyis a Donald Tusk körüli tömörülés, az országgyűlési választásokon győztes, tehát a legtöbb mandátumot szerző PiS jelöltjéneknek nem szavazta meg a parlament alelnöki funkciót, vagyis a legerősebb pártnak nincs képviselője a lengyel szemlenöki tanácsban.

De ugyanúgy leosztottak minden fontos parlamenti bizottságot is egymás között, így nem lesz ellenzéki vezetője egyetlen bizottságnak sem. Igazi demokráció ez – Brüsszelben se láttak még különbet!

Ami viszont igazán meglepő, hogy Tuskék eltörölték a 2007-2022 közötti orosz befolyásolást vizsgáló bizottságot. Netán félniük kellene valamitől, amit a bizottság napvilágra hozna?

Sebtiben nekiláttak a törvényalkotásnak is, ami rögtön baromi kínosra sikeredett. Erről a Mandiner így ír: 

 A Polska 2050, valamint a Polgári Koalíció (KO) által benyújtott törvény a lakosság rezsiköltségeinek csökkentésének égisze alatt radikálisan,
az eredeti 700 méterről 300 méterre csökkentené a szélerőművek kötelező távolságát a legközelebbi épülettől, sőt még a legközelebbi nemzeti parktól is. Ráadásul a törvénymódosítás nem fogalmazott elég érthetően a szélerőművek építését célzó telekkisajátítási eljárások kapcsán sem, így a közvéleményben elterjedt a – Tuskék által azóta is tagadott – hír, hogy az állam az új jogszabály-módosítás értelmében bármilyen földterületet kisajátíthat szélerőmű építésének céljából. Sejthetjük, a lengyel gazdáknak az ukrán gabonadömping után már csak szántóterületeinek kisajátítása hiányzik.

Ráadásul a jobboldali lengyel sajtó – nem alaptalanul – a német vállalatok lobbitevékenységét is felfedezni vélte a törvénymódosításban. Nem titok, hogy a német Siemens Energy szélerőműveket gyártó leányvállalata idén jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. A Siemens Gamesa csak a 2022/2023-as üzleti évben 4,59 milliárd euró mértékben könyvelt el veszteségeket – egy évvel ezelőtt ez az érték még csak 712 millió euró volt. A Siemensnek az ugrásszerűen megugró lengyelországi szélerőmű-beruházások valóban igazi karácsonyi ajándékként érnének fel, nem beszélve arról, hogy a törvénymódosítás legnagyobb lengyel konkurenciáját, az Orlen csoportot is meggyengítette, hiszen az ellenzéki pártok által szerkesztett jogszabály-módosítás szerint a Mol lengyel megfelelőjének kellene kifizetnie a fogyasztók rezsiköltségének befagyasztását egészen 2024 júniusáig.

A slusszpoén az egészben az, hogy a törvénytervezetet valójában nem is Paulina Hennig-Kloska klíma- és környezetvédelmi miniszter-jelölt, hanem Donald Tusk pártja dolgozta ki. Mindez pedig egyértleműen jelzi, hogy egészen gyurcsányi módon igyekszik a nagy visszatérő meghálálni a külföldi szponzoroknak, hogy ismét lengyel miniszterelnököt csináltak belőle. 

Hétfőn a lengyel szejmben elbukott Morawieczki kormányalakítási kísérlete, így most már megnyílt az út a lengyel szuverenitást minden áron feláldozni kívánó Donald Tusk előtt az út, hogy a brüsszeli tartótisztjei kívánságát teljesítse. Úgy politikai, mint gazdasági téren. 

Lengyelország esete meglehetősen tanulságos mindannyiunk számára. Kétség nem férhet hozzá, hogy egy esetleges baloldali fordulat (bár itt a jobb-bal osztás már nem aktuális, helyette megfelelőbb a szuverenista-centrista szembeállítás) esetén mivé fajulna Magyarország és Szlovákia sorsa: azonnali kiárusítás az európai piacon. És ebben nem mi lennénk a nyertesek.

Nyitókép: Agencja Gazeta

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!