MAGYAR KÁRTYA

Vita a nyelvtörvény szigorításáról a TA3-on 2024. nov. 30.

Tegnap este a ta3 hírtelevízió élő műsorában volt egy beszélgetés, egy vita, ahol úgymond két kormánypárti és két „ellenzéki“ (nem szó szerint ellenzéki, de mondjuk úgy, hogy a politikai ellenpólust képviselő személy) feszült egymásnak a nyelvtörvény tervezett szigorításával kapcsolatban.

A kormányoldalon (a képzeletbeli ring vörös sarkában) az eszeneszes Farkašovský és (immár az eszeneszes minisztérium munkatársa) Gyimesi állt (szó szerint), az úgymond ellentábor oldalán (a kék sarokban) pedig Fiala-Bútora jogvédő szakértő és Bugár expolitikus néztek egymással farkasszemet.

A bíró szerepét (nem túl jól) egy Šivák nevű műsorvezető látta el. De miért írom, hogy nem túl jól? Azért, mert a kérdései és az áthidaló szövegei kapcsán érződött rajta az a „naszlovenszkuposzlovenszki“ jellegű elfogultság az „államalkotó“ szlovák ajkú többség irányába, amely amúgy szinte minden „hejszlovákot“ vastagon jellemez. Ez a fajta, enyhén magyargyűlölő mentalitás volt jellemző  a nézők e-mailes kérdései tekintetében is. Ebből is nyilvánvalóvá vált - legalábbis számomra -, hogy a szlovákok nagy része, a többség, miként viszonyul az országukban elő magyarsághoz, a magyar feliratokhoz és így tovább. Szpoiler: nem túl pozitív módon. Magyarán, szúrja a szemüket az, ha mi valahol (főként nyilvános helyen) magyarul beszélünk, ha a mi (akár magánjellegű) hirdetőtábláinkon, hirdetményeinken magyarul (is) kommunikálunk.

De ezt csak margóra. Az igazán fontos - a törvénytervezet szempontjából - az, hogy a vitázók, politikusok miként nyilvánultak meg. Lássuk!

Farkašovský próbált amolyan barátkozós hangot megütni és többször is hangsúlyozta, hogy azt, amit megígért Fico Szijjártónak, azt ők be is fogják tartani. Azaz, hogy marad az elhíresült Status Quo. De, hogy ez alatt konkrétan mit kellene érteni, amikor már a hatályban lévő törvény is több területen korlátozza a szabad magyar nyelvhasználatot, azt sajnos nem tudtuk meg tőle. Például az önkormányzati ülések videófelvételeit - ha azokat az község/város hivatalos honlapján teszik közzé, illetve műsorára tűzi a helyi televízió - kötelező feliratozni. Ami pluszköltséget jelent. Holott a képviselőnek törvény adta joga az anyanyelvét használni ott, ahol a népesség meghaladja a 15 százalékos arányt.

Ezen visszásságokat kellene elsősorban orvosolni, nem pedig szigorítani a büntetést. Fiala-Bútora ezt szóvá is tette.

Továbbá elmondta azt is, hogy ha semmi nem változik, ahogy azt mondták (marad a Status Quo), akkor vajon mi szükség a módosított törvényre?

Amúgy ez a legfontosabb kérdés. Ha nem minket akarnak vegzálni, akkor mire jó ez a cirkusz? Ha ez nem más mint, - ahogy azt Gyimesi és az ő pártfogását a zászlajára tűző portál is sugallta - vihar a biliben? Ez a ta3-as vita is azt bizonyította, hogy nyilván nem az!

Bugár, aki korábban meglehetősen komoly károkat okozott a magyar közösségnek azzal, hogy az egykori politikai egységet megbontotta (persze nem egyedül, minden váláshoz két fél kell, de a családját ő hagyta ott) és elindult először a vegyes lakosság irányába, majd pedig a liberális oldallal is összeszűrte a levet.

Ennek ellenére most kifejezetten nemzetvédőként nyilvánult meg Gyimesivel (és főleg az SNS-es minisztériummal, illetve a Fico-kormányzattal) szemben.

Gyimesi pedig - immár tőle elvárható módon - bevédte a miniszter asszonyt. Azt mondta, hogy Šimkovičová vevő volt a javaslataira és állítólag el is távolítják a legdurvább passzusokat a jogi norma végleges változatából. Ilyen például a kötelező államnyelv-használat a postákon és a tömegközlekedés területén.

Meglátjuk. De addig is jobb félni, mint megijedni...

Tudjuk mi is, hogy a kiszivárgott/kiszivárogtatott dokumentum csupán egyfajta munkaverzió, amely egyelőre még a tárcaközi egyeztetésre sem jutott el, de már ez a szövegezés sugall egyfajta faramuci viszonyulást a magyarság és a többi számbeli kisebbségben lévő közösség irányába.

Ami sajnos még rózsaszín üvegű barbie-szemüvegen nézve sem pozitív!

De legyünk megengedőek! Bízzunk abban, hogy a végső változatban már nem szerepel majd az a 25 szövegrész, amit Horony Ákos kormánybiztos is hivatalosan kifogásolt.

Farkašovský mindezen félelmeink ellenére váltig állítja, hogy nekik semmiképp nem céljuk ártani a magyar közösségnek, csupán egy dolgot szeretnének, mégpedig védeni a szlovák nyelv tisztaságát és kialakítani egyfajta pozitív viszonyulást az államnyelvhez.

Fiala-Bútora erre azt mondta, hogy a pozitív viszonyulást semmiképp nem a törvény szigorával kellene kikényszeríteni, hanem sokkal inkább pozitív ösztönzéssel.

Azaz - az én olvasatomban - jó szóval, illetve anyagi hozzájárulással az állam részéről arra sarkallni az önkormányzatokat és leginkább a magánszemélyeknek számító vállalkozókat, hogy bizony mindent írjanak ki szlovákul, a vegyesen lakott területeken pedig - a reciprocitás elve jegyében - természetesen magyarul is.

Ami pedig - a tartalmi mondandóján túl - Gyimesi viselkedése kapcsán meglepett (negatív értelemben), az a matoviči retorikához hasonló személyeskedés volt. Ugyanis, talán négyszer is, meglehetősen lekezelően nyugdíjasnak nevezte Bugárt. És, hát, ez még talán olyanoknál is nemtetszést váltott ki, akik egyébként nem igazán szívlelik Bélát. Ez a meglehetősen pokróc stílus, amit a szlovák toppolitikában leginkább Matovič vagy éppen Pročko képvisel, nagyon sokaknak nem túl szimpatikus.

Úgyhogy én úgy gondolom, hogy Gyimesi ebből a vitából - az egyébként többnyire a médiában profin szereplő - nem jött ki jól.

Az ilyesmi sokkal inkább árt majd - hosszú távon - a megítélésének, mint használ. Főleg a politikai értelemben középre tendáló átlagmagyarság körében. De talán ő már ezzel az elektorátussal úgy komolyan nem is számol.

Az ő szekere - bő egy hete - már egyértelmű irányt vett, és immár a kormánykoalíció kátyús ösvényén döcög.

A vita felvételről alább tekinthető meg.