AMMARHA!

Vonat vs. repülő Pozsony és Kassa között: A miniszter elismerte a bajt, a vasút szerint dugig vannak a szerelvények 2026. máj. 23.

Komoly feszültséget szított a szlovák közlekedési szektorban a Pozsony és Kassa között nemrégiben újraindított repülőjárat.

Jozef Ráž közlekedési miniszter kijelentette, hogy a Szlovák Államvasutak (ZSSK) vezetése a személyforgalom visszaesésére panaszkodott az ország legfontosabb, keletről nyugatra tartó vasútvonalán, mivel az utazók egy része elkezdte a gyorsabb, bár lényegesen drágább légi összeköttetést preferálni. A közlekedési tárca ugyanakkor hivatalosan tagadja, hogy a két ágazat közvetlen konkurense lenne egymásnak, hangsúlyozva, hogy az állam mindkét közlekedési formát egyszerre és egymást kiegészítve támogatja. Ennek ellenére a közvéleményt és a szakmát is élénken foglalkoztatja a kérdés: valóban veszélyt jelent-e a repülőgép a hagyományos vasútra?

Bár az államvasutak panaszairól szóló hírek gyorsan elterjedtek, maguk az utazási paraméterek árnyalják a képet. Az időkülönbség a két alternatíva között elsőre drámainak tűnik, hiszen a menetrend szerinti repülési idő kevesebb mint egy óra, miközben a vonatút – a mozdonyok típusától és a pályafelújításoktól függően – körülbelül öt órát vesz igénybe. Ha azonban a repüléshez hozzáadjuk a reptéri check-in folyamatokat, a biztonsági ellenőrzést, valamint a repülőtérről a belvárosba való eljutást, a tiszta időnyereség már jóval kisebb. A légi járat így elsősorban azoknak a prémium vagy üzleti utasoknak jelent valós alternatívát, akik egyetlen napon belül, „oda-vissza” akarják megtenni a távot. Az anyagiak terén még nagyobb a szakadék: míg a legdrágább vonatjegy is megáll 20 eurónál, addig a repülőjegyek ára a csúcsidőszakokban és az ünnepek előtt a 150-200 eurót is elérheti, hiába támogatja az állam a járatot 2028-ig egy 5,2 millió eurós keretből.

A Szlovák Államvasutak határozottan cáfolja a miniszter szavait, és úgy látja, a repülő egyáltalán nem szívta el az utasaikat. A ZSSK adatai szerint a Pozsony és Kassa között közlekedő expresszek utasainak döntő többsége nem a két végállomás között utazik, hanem a köztes városokban és falvakban száll fel vagy le, így a vasút továbbra is a belföldi mobilitás abszolút gerincét alkotja. Egy belső utasfelmérésből ráadásul az is kiderült, hogy a vonatnak komoly természetes előnyei vannak: az emberek 55 százaléka azért választja a vasutat, mert útközben kényelmesen tud dolgozni, felük a rugalmasabb poggyászkezelést értékeli, és sokan döntenek mellette a fix árak, illetve a menetrendi szabadság miatt, hiszen a vonatok óránként járnak. A vasútvonal népszerűségét egyedül a kiterjedt vágányzárak és az azokból adódó, olykor jelentős késések csorbítják, amelyek valóban a kiszámíthatóbb repülés felé terelhetik a türelmetlenebb utasokat.

Miközben a vasút megőrizte pozícióit, a Pozsonyi Repülőtér története legnagyobb menetrendi robbanását éli át, ami közvetve a Kassa–Pozsony járat sikerét is táplálja. A miniszter beszámolója szerint Pozsony a régió diszkont légitársaságainak központjává vált, miután a Wizz Air és a Ryanair is ide helyezte át bázisai egy részét. A fővárosi reptér áprilisban elképesztő, 145 százalékos utasforgalom-növekedést produkált, miközben a szomszédos bécsi repülőtér kismértékű visszaesést könyvelhetett el. Pozsonyból már 77 országba lehet eljutni, és a nemrég indított közvetlen bécsi buszjáratnak köszönhetően a Kassáról Pozsonyba repülők egyetlen átszállással, kényelmesen érhetik el az osztrák fővárost is. A növekedés olyan ütemű, hogy a reptér idén megközelítheti a 4,5 milliós utasszámot, ami miatt a tárca már meg is bízta a vezérigazgatót egy új terminál megtervezésével.

A két közlekedési forma finanszírozása és jövője ugyanakkor rávilágít az európai zöldpolitika és a gazdasági realitás feszültségére. A vasút működtetése – a repülőjárat viszonylag alacsony állami dotációjával szemben – hatalmas összegeket emészt fel, ám a minisztérium szerint az árakat a brüsszeli környezetvédelmi célok miatt kötelező alacsonyan tartani, hogy az embereket az autóból a környezetbarát vonatokra szoktassák. Ha a vasútnak önfenntartónak kellene lennie, a jegyárak a többszörösükre nőnének.

A szigorú állami spórolások és konszolidáció időszakában felmerült az is, hogy fenntarthatóak-e a diákok és nyugdíjasok számára biztosított ingyenes vonatjegyek. Jozef Ráž miniszter ezzel kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy az ingyenesség rendszere érinthetetlen, mert jelenleg ez a legjobb társadalmi és mobilitási eszköz az országban, így a repülőgépek szárnyalása mellett a vonat marad a szlovák lakosság tömegeinek első számú, stabil alternatívája.

Forrás: Pravda nyomán