ILLIBERÁLIS

Woke-ellenes, baloldali párt alakul Németországban 2023. okt. 28.

Sahra Wagenknecht, a német politikai élet egyik legismertebb alakja. Az apai ágon iráni származású, kelet-német politikusnő 2009 óta tagja a Bundestagnak, 2004 és 2009 között pedig az Európai Parlament képviselője volt. 2015 és 2019 között a Baloldal társ-frakcióvezetője is volt. Ebben a minőségében, a legnagyobb, ellenzékben lévő parlamenti párt frakcióvezetőjeként az ellenzék vezetőjének is számított 2017-ig. (Abban a ciklusban az FDP kiesett a Bundestagból, az AfD pedig még nem került be, a kormányt pedig nagykolícióban a CDU-CSU és az SPD alkotta. A Linke mellett még a Zöldek voltak a Bundestagban, a legkisebb erőként.)

Mára azonban a Die Linke nem, hogy nem az ellenzék vezető ereje, hanem egyenesen 4,9%-kal a parlamenti küszöb alatt maradtak. Az, hogy mégis frakciónyi képviselővel bennmaradtak a Bundestagban, egy különleges választási szabálynak köszönhető: 

ha legalább 3 egyéni választókörzetet megnyer egy olyan párt, amelyik nem éri el országosan az 5%-os küszöböt, mégis bekerül, a rá leadott szavazatok mértékében. 

Már korábban volt, hogy a küszöb alatt maradtak és csak 2 egyéni mandátumot szereztek, így akkor csak az a két képviselőnő volt a párt színeiben a Bundestagban. A legutóbbi választáson az előzőleg megnyert, három kelet-berlini körzetből (Gregor Gysi, Petra Pau, Gesine Lötsch) az egyiket nagy meglepetésre elbukták, ugyanakkor Sören Pellmann megnyerte az egyik lipcsei körzetet, így megmentette a megsemmisüléstől a kelet-német kommunista állampárt utódpártjából és különböző nyugat-német baloldali áramlatokból összegyúrt pártot.

A ciklus közben azonban annak ellenére, hogy van több közkedvelt politikusuk is, egyre inkább sodródtak az eljelentéktelenedés felé. Miközben a kormány népszerűsége zuhan, nem tudott profitálni belőle a baloldali párt.

Ennek kapcsán egyre nagyobb elégedetlenségének adott hangot Sahra Wagenknecht és a körülötte csoportosuló társai. Szerintük a párt megpróbál zöldebbnek lenni a zöldeknél, ami egyrészt felesleges, másrészt káros is, mert a zöld választórétegre való rárepülés helyett a saját választók elhanyagolását kéne befejezni. Wagenknecht szerint ugyanis a párt már egyáltalán nem azokkal a társadalmi rétegekkel foglalkozik, amelyikkel kéne: a bérből és fizetésből élőkkel, a munkásokkal, nyugdíjasokkal, hanem igyekszik átvenni a zöld és woke témákat: migránsok támogatása, gender, holott a választópolgárokat, akiket képviselni kéne, ezek nem csak, hogy nem érdeklik, hanem még el is riasztják!

Genderpolitika helyett bér- és nyugdíjemelésről, igazságosabb adóztatásról, az elhanyagolt infrastrukturális fejlesztések beindításáról kéne szólnia a párt által vitt politikának.

Wagenknecht szerint az Oroszország elleni szankciókat le kell állítani, hiszen azokat egyáltalán nem az orosz, hanem az európai, így például a német gazdaság szenvedi meg. Az ukrajnai háború amerikai érdekeket szolgál, ezt Európának nem kéne hagynia. A mi rezsiszámlánk drágul, ami aztán mindenre kihat és az ukrán menekültek ellátása is jóval inkább ránk, mint az USA-ra hárul...

2023. február huszonötödikén, Berlin belvárosában tartott tömegfelvonulást a békéért, Alice Schwarzer, feminista közéleti személyiséggel együtt. Ez a rendezvény sokaknál kiverte a biztosítékot, mivel a szervezők nem határolódtak el az AfD-től és az orosz narratívának megfelelő álláspontot képviseltek.

Nagy kérdés, hogy mennyire lehet sikeres a Wagenknecht – párt, ugyanis van arra igény, hogy legyen egy nem atlantista, hanem szuverenista és oroszbarát, nem woke, mindemellett kormányképes, a többi párt által nem szalonképtelennek tartott párt. Éppen ezért cikkeznek egymással párhuzamosan arról, hogy akár rögtön 10-20%-os párt is lehet, és arról is, hogy maximum a kelet-német protesztszavazókon osztozhatnak a Linkével és az AfD-vel. 

Sok helyen egyszerűen baloldali AfD-ként nevezik a Wagenknecht-pártot.

Az új pártba átlépett a Linke több korábbi magas rangú vezetője is. A pártban maradtak szerint ugyan tragikus, hogy a szakadással megszűnik a parlamenti frakció, így legalább véget ért az a már hosszú ideje tartó folyamat, amikor arról szólt minden a pártban, hogy Sahra Wagenknecht új pártot alapít-e és, ha igen, mikor... így a párt letisztulva kezdhet foglalkozni a saját választórétegével, programjával.

A frakció megszűnésével 108 parlamenti alkalmazottnak szűnhet meg az állása. Mivel külön-külön sem a Linke, sem Wagenknechték nem érik el a Bundestag-képviselőinek 5%-os létszámarányát, egyikük sem fog tudni frakciót alakítani, csak sokkal kisebb anyagi forrásokkal és parlamenti lehetőségekkel bíró képviselői csoportot.

A 2024-es választások: EU, illetve három kelet-német tartományban (Brandenburg, Thüringen, Sachsen) tartományi parlamenti választások választ adhatnak arra, hogy hogyan alakulnak az erőviszonyok. Mivel ezeken a kelet-német területeken különösen erős az AfD, könnyen előfordulhat olyan konstelláció, hogy nem alakulhat majd kormánytöbbség az AfD ellenében Wagenknecht és/vagy a Linke nélkül. Ez azért lehet különösen izgalmas, mert a CDU-nak párthatározata van arról, hogy nem működik együtt sem a Linkével, sem az AfD-vel, mivel ezeket a pártokat szélsőségesnek tartja.

nyitókép: gettyimages