CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Zavaros konglomerátumot gründolnak az állítólagos jobboldalon 2023. jan. 14.

A baj azzal van, hogy ez a megálmodott jobbközép massza leginkább csak amolyan idézőjeles jobboldal.

Pedig a szájuk ezzel van tele. Hogy ők a jobboldalt akarják összefogni (de a jobb szó arra, ami történik az, hogy összefogdosni) egy új lila (ez az új kék) koalícióba, hogy ne vesszen el mondjuk három négy és fél százalékos, meg sok apróbb párt és pártocska támogatottsága.

A bibi ott van, hogy ezt olyanok szeretnék összehozni, akik eddig leginkább a csúfos bukásokban és a választás utáni bomlasztásban jeleskedtek.

Íme a menü (a teljesség igénye nélkül):

Kollár (Spolu), Šeliga, Remišová (Za ľudí), Heger, Budaj, Naď (OĽaNO), Korčok, Klus, Nicholsonová (SaS), Drucker, illetve Baťo, Hlina (Dobrá voľba), Kusý, Dostál (Most-Híd)

De hogy lesz ebből szerelemházasság, ha Kollár (saját bevallása szerint) politikai dilettánsnak tartja Remišovát, Budaj "házmester" úr (ez volt az állítólagos ügynökneve) nem igazán csipázza Dzurindát a Gorilla-ügy miatt, Remišová pedig túl liberálisnak tartja őt?

(Egyik állítást sem szívesen vitatnám.)

Tény viszont, hogy még sehol semmi, de már most megy az intrikálás, a kiszorítósdi.

Meg itt van még esetleg tallonban az egyelőre tiszta lappal induló colos kádéhás Majerský, aki a pártját inkább az európai néppárti, amolyan semmilyen, azaz centrista, álkonzervatív irányba szeretné vezetni a régi, világos és olvasható kereszténydemokrata csapásvonal helyett.

Neki annyi előnye azért van, hogy az ő pártja jól beágyazott, régi vágású tagsággal és stabil szavazóbázissal bír, ami az önálló bejutást is kézzelfoghatóvá teszi számukra. Olyanok ők, mint az egykori MKP szlovák bátyja.

Más a helyzet a régi motoros, bocs bringás, Dzurindával. Aki az ország családi ezüstjét a cinkosaival együtt nyugati prédává tette (a Gorilla-hangfelvétel tanúsága szerint vaskos provízió fejében), majd évekig az uniós üvegpalotákban szocializálódott, azaz jól beoltatta magát az atlantista, balliberális és progresszív narratívával.

Most jött el az idő, hogy a kenyéradói hazaküldjék a rafkós politikai nyugdíjast, hogy a nagy liberális fordulatot lemenedzselje.

(Majdan jön a szlovák "Maidan".)

A zsebeit vélhetően jól kitömték, de kérkedni vele meg lobogtatni nem fogja a bankókötegeket, mert a brüsszeli korrupciós botrány árnyékában az azért még itt, a gorillák országban is most furán venné ki magát.

Nos, ezt az egész díszes bagázst felhozatalt, ha beszutyakolják egy gyűjtőpártba (javaslom nekik a Kresťansko Ultraliberálna Konzervatívna Aliancia, azaz KUKA nevet), arra bizony számos beszédes jelzőt rá lehet majd húzni. De a hiteles és kívánatos szavak nem lesznek köztük.

Persze ettől még, ismerve a szlovákiai elektorátus lelkivilágát, bejuthatnak a várdombi nagy fehér házba és össze is jöhet nekik a brusszeliták által megálmodott balliberális-progresszív-centrista jóemberkormány. Mondjuk a Hlas-PS-SaS-Spolu(vagy amit Dzurinda névként kiötlött neki) vegyes felvágott formájában.

Reális forgatókönyv lehet ez, de inkább azt mondom, hogy reális veszély. Veszély a patriotizmusra, a nemzeti értékekre, a hitre, a konzervativizmusra és a normalitásra nézve.

Ami ideológiailag közelebb állna hozzánk, az a Smer-Republika-SNS, Sme rodina, plusz a Matovič vezette konzervatív OĽaNO, meg a Taraba és Radačovský körüli patrióták koalíciója lenne. De ez sem teljesen oké, mert azért a múlt kísért. Lehet, hogy most azt mondják, ami egy nemzeti-konzertvatív orbánista fülnek kedvesebb, de ne feledjük a népi bölcsességet: Kutyából nem lesz szalonna!

Egy meglehetősen érdekes mellékszál lehet a Szövetség szerepe. Ami mellett azért ne menjünk el szótlanul!

A január végi kongresszus meghiúsulását immár maga az elnök is megerősítette. A kormány bukásával és az előrehozott választások időszerűvé válásával magyarázva a legfelső pártfórum elmaradását. Így a beharangozott platformegszüntetési törekvés és a világos ideológiai irányválasztás is elodázódik ezáltal. Mivel a márciusra halasztott országos fórum elsődleges témája a programalkotás és a kisebbségi törvényjavaslat megvitatása lesz.

Az elnök elmondása szerint a Szövetség választási programjának kidolgozásával, a munka koordinalasával az Összefogásos alelnököt, Mózes Szabolcsot bízta meg a pártvezetés. Így, egy mezei választó szemszögéből nézve ez úgy értelmezhető, hogy a platformok között korábban kiélesedett konfliktus bizonyos mértékig csitulni látszik, vagyis a platformok megszüntetése vélhetően elodázódik. Ha téma lesz is a platformtalanítás a márciusi kongresszuson, vélhetően a választásokig nem születik ez ügyben érdemi döntés.

Az is némi zavart okozhat a párt berkeiben, hogy a minap Forró Krisztián is vizitelt Hegernél a kormányhivatalban. Igaz, a ma7-nek adott tévéinterjújában azt mondta, hogy semmiféle közösködés a választások előtt nem lesz. Annak ellenére, hogy Heger pont a koalíciókötés irányába puhatolózott.

De ki tudja, hogyan viszonyul a két kisebb platform vezetése az új Dzurinda-projekthez?

A megérzésem az, hogy ők nem igazán bánnák, ha a magyar párt abba az irányba köteleződne inkább el a szerintük szélsőséges nacionalisták helyett.

A Szövetség ráadásul Simon táncbahívását sem kosarazta ki, így, ha összejön a újabb nász, akkor már három az egyhez lesz az liberális-konzervatív arány a párt vezetésében, azaz borul a vért izzadva kialkudott status quo, az 50:50, ami semmi jót nem vetít előre.

De ne én legyek a vészmadár! Majd meglátjuk, hogy végül mi sül ki ebből az egészből.

Mi, lelkes és tevékeny nemzetiek csak szurkolni tudunk a Szövetségnek és reménykedni, hogy sikeres és hatékony lesz az egységes magyar politikai képviselet. És közben nem veszíti el azt a jellegét, ami miatt a felvidéki keménymag, a nemzeti-konzervatív szívmagyarok évtizedeken át, minden nehézség és visszásság közepette kitartottak az Esterházy János és Duray Miklós szellemiségét őrző párt mellett.