ZSÍR

178 éve született a legnagyobb palóc, Mikszáth Kálmán 2025. jan. 16.

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyéhez tartozó Szklabonyán. Apai ágon evangélikus lelkészek voltak az ősei, akik Sárosban, Gömörben és Nógrádban teljesítettek szolgálatot. Anyja palóc kisnemesi családból származott, így az író ebben a nyelvjárásban tanult meg beszélni.

Az 1870-es évek elejétől Mauks Mátyás szolgabírónál volt esküdt Mohorán, majd ügyvédgyakornok és újságíró Balassagyarmaton, a palócság központjában, Nógrád megye irodalmi fővárosában. Írásaiban szülőföldje, Nógrád megye motívumai vissza-visszatérnek, egyforma szeretettel ír a palóc és a szlovák (tót) emberekről. 

A nógrádiakat és a palócokat Mikszáth Kálmán emelte be a magyar irodalmi köztudatba.

Stílusának nélkülözhetetlen kellékei az anekdotikus ábrázolás, az adomázás, az értékek viszonylagossága, a pusztuló nemesség reális megjelenítése. Több művében is visszaköszön a tágabb szülőföld leírása. A helyszínek mellett az ott élő jellegzetes személyek, figurák szerves részei a műveknek.

Az írói sikereket meghozó két könyvének hősei is éppen a palócok és a szlovákok voltak. A „tót atyafiak”-ról néprajzilag és politikailag is pontos képet adott. 

A jó palócok (1882) a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben a népi ihletésű romantika jegyében született. A kötet egyben a romantikus népiesség zárókötetének is tekinthető, melyben zsánertörténetek szerveződnek egységes ciklussá. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól” – vallotta Mikszáth idősebb korában.

Élete nagy részét más vidéken töltötte: Szeged jelentett neki menedéket nehezen induló írói pályájának elején, majd a fővárosban élt. Utolsó éveiben azonban ha csak tehette, egyre többet tartózkodott szülőföldjén.

Mikszáth emlékét máig őrzik a szülőfalujában

A kis falu lakosságának akkoriban közel 90 százaléka szlovák nemzetiségű volt.

Szklabonyán máig őrzik az író emlékét. A Nagykürtöstől alig pár kilométerre lévő településről eltűnt a magyar szó, ma már színtiszta szlovák község. Csupán a községi temető sírkövei árulkodnak arról, hogy egykoron itt magyar közösség élt. Micsoda kontraszt!

A szülői ház már nem áll, helyét csak egy emléktábla jelöli. Ellenben a fiatalságának helyszínéül szolgáló ház ma is látható. Ebben rendezték be a Mikszáth Kálmán Emlékházat, amely 2002 óta a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kihelyezett egységeként működik.