
VÖRÖS PROSZTÓ
A falusi jelképek őrzik történelmünket, avagy több, mint 30 év után megszabadultunk a vörös csillagtól
2024. júl. 10.


Az 1948-as kommunista hatalomátvétel a mai napig meghatározza Szlovákia és a szlovákiai magyarság sorsát.
A falusi jelképeket nem hagyja változatlanul a történelem, minden rendszer megtette a magáét azért, hogy hirdesse (tév)eszméit. 1989-ben a bársonyos forradalom megdöntötte az elnyomó rendszert, de a szovjet és kommunista jelképeket, a zsarnokság díszleteit nem távolították el, nem semmisítették meg mindenhol. Mélyen a földbe betonozott zászlórudak tetején Felvidék szerte a mai napig ott virít a diktatórikus rendszer jelképe, a vörös csillag.
Az emlékművek megbecsülést adnak, de politikai kötődést is kifejeznek.
Minden korszaknak megvolt a maga szimbóluma a kistelepüléseken. Valahányszor megtekintettem a rozsda ette zászlórudat, a háború utáni kommunista elit jutott az eszembe, amely célja a a cseh és szlovák nemzetépítés, a „kisebbségmentes” nemzetállam létrehozása volt, amely új esélyt kínált számukra: egy új külpolitikát, együttműködést a Szovjetunióval, új filozófián alapuló bel- és kisebbségpolitikát (domináns többség elérése, etnikai homogenizálás a határterületeken, ami a magyarság szellemi, fizikai lefejezése volt a gyakorlatban), illetve új gazdaságpolitikai irányulás (államosítás, nemzeti tulajdon bebiztosítása) illúzióját keltette a vörös csillag.
A falvak önérzetét nem egy esetben megtépázta a történelem.
A rendszerváltás után a csillag megváltozott, de a rendszer sok esetben megmaradt, azonban a falvak szimbolika-képe teljesen más lett. Helyreállították a kőkereszteket a falu határában, emlékhelyeket avattak, hősi oszlopokat, gomba módra szaporodtak a kopjafák. Felvésték az első és a második világháborúban elesettek névsorát a templomok udvaraiban, stb..
A kommunisták által megcsonkított valódi identitás visszaszerzése utáni kollektív vágy égett az emberekben, szinte minden falu önálló címert készíttetett.
Az emlékművek szerencsésebb helyeken az önkormányzat, de sok helyen helyi adományozásból, javarészt vallási alapon és egyházi segédlettel születettek, ezekhez erős érzelmek kötik az embert, egyúttal ideológiai alapállást is foglalt a nép.
Reméljük példánkat sok településen követik.

Mácsadi István


