A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Agócs bugár ravasz

A füleki vár Bebek-tornya, jaj de magas, de minek? 2022. márc. 17.

Mi felvidéki magyar választók hálásak lehetünk a Denník N, független objektív sajtónak (FOS), és a köré csoportosult, ott teret kapó szlovákiai magyar értelmiségnek, hogy megkönnyítik a dolgunkat. A megszólalók, a tartalom ugyanis simán kifejezhető egy szóval, a sajtóorgánum rövidítésével.

Az utóbbi, röpke időben megszólaló, a Szövetségben tömörülő, Bugár Béla felemás emlőjén szocializálódott liberális politikusaink, Rigó Konrád és Agócs Attila, egy dologról biztosan számot adtak, hogy nemzeti ügyekben nem nagyon számíthatunk rájuk, mert annyi bennük a nemzeti érzés, mint kommunistákban a hazaszeretet: kevés!

Most látni és érzékelni azt a helyrehozhatatlan ,,eredményes” munkát, amit az egykori hidas pártelnök végzett és tökéletesre fejlesztett a felvidéki magyar politika közeg atomjaira zilálásában, hiszen kikeltek a tiszta búzába elegyedett ocsú szemek, melynek csírái, szó szerint, ezerszeres termést hoztak, és naponta mérgezik az életünket és az amúgy sem felhőtlen kisebbségi sorsunkat.

Bugár Béla, aki a szlovákiai magyar közélet szétveréséért többet tett egymaga, mint az egész, a rendszerváltás utáni szlovák politikai elit egyben, akkor sem végezhette volna jobban ezt a munkát, ha történetesen ezzel a Szlovák Információs Szolgálat bízta volna meg,

ami ugye teljességgel lehetetlen, mint ahogyan az is, hogy komája, Jakab Elemér is beépített embere volt a szolgálatnak…Az ilyen hamis feltételezések rombolják le sajnos azt a nagyszerű ívvel felépített politikai pályát, amit e kiváló közéleti ember egész életével bizonyított. Agócs Attila által elkövetett szöveg elolvasása után, melyet a Denník N hozott le, nem is értjük, hogy ezt az európai mértékű és léptékű zsenit, aki már 2014-ben, mint egyfajta modern Nostradamus, figyelmeztette a szociális hálón a világot és a baráti körét a közelgő Putyin veszélyre, még nem vitték el az európai politikai színtérre tanácsadónak vagy bizottsági szakértőnek, pedig Isten bizony, mindenki jobban járt volna, de főleg mi!

Természetesen mint liberális politikus a másik nagy, Európát sújtó veszélyként, az Orbán-féle stratégiai nyugalom kigúnyolását tartotta legfontosabbként megemlíteni,

amivel szerinte az a baj, hogy nem működik, mint ahogyan a moszkvai békemissziója sem, és szegény, megtévesztett szlovákiai magyarok, akik elsősorban a diktatórikus magyarországi médiákból tájékozódnak, teljesen félre vannak vezetve, mert ugye felnőtt emberek nem tudnak gondolkodni felnőtt emberekként a hallottak és a látottak alapján. A liberális politikusokkal nekem csak egy bajom van, az mellett, hogy minden is, hogy állandóan hazudnak. Vagyis nem hazudnak, csak nem mondanak igazat. Így vagyunk valahogyan az idiótákkal is, akik nem hülyék, csak kevésbé értelmesek.

Agócs nyilatkozata semmitmondó és hazug, hiszen azt már nem folytatja tovább, hogy Orbán után még két hatalmas kaliberű európai politikus, Emmanuel Macron és Olaf Scholtz békemissziója is kudarcot vallott Putyinnál.

Ezt már nem tartotta fontosnak elmondani, inkább sunyi módon elhallgatta. Hogy az Orbán-féle stratégia nyugalom milyen hatással van a magyar emberekre, azt látjuk. Magyarországon nyugalom és rend van a sok százezres menekülthullám ellenére is. Olajozottan és szervezetten működik a rendszer úgy, mint Szlovákiában. Ja, hogy itt nem? Az nem gond Agócs szerint, mert az nem az ő feladata, hogy abba bele gyalogoljon. Talán mint a Szövetségben dolgozni akaró politikus – mert egyenlőre még értelmezhető politizálást nem láttunk Tőle – a saját munkáját is értékelhetné a párton belül, ahol egyelőre se stratégia, se nyugalom nincs, pont az ilyen kisstílű és a saját fészekbe való rondítás alapos gyanúját kimerítő nyilatkozatok miatt.

Lehet, hogy el kellene gondolkodnia, hogy a már sikeresen dezertált Ravasz Ábel után, a Rigó nevű madárral együtt áttehetnék a fészküket a PS magyar tagozatába, ahol létrehozhatnák a Guy Verhofstadt szakosztályt, ami ideológiailag sokkal közelebb állna a Híd-platform eszméjéhez, mint a kisebbségi politizáláshoz, amivel csak vesződség és munka van, meg mondjuk ki, hogy a részükről hiteltelen is.

Ha javasolhatom, vigyék magukkal Hunčík Pétert is, hiszen egy házi pszichiáter soha nem árt, ha kéznél van, egy ilyen komoly, liberális ideológiát befogadó lelkeknek, és addig sem rontja máshol a levegőt. Talán még az is megeshet, hogy az egykori hidas szavazók maguktól rájönnek, nem biztos, hogy megéri a nemzeti színű lobogót lecserélni egy szivárványszínű rongyra. A másik nagy bajom az ilyen Agócs-féle nyilatkozatokkal az, hogy nincsenek befejezve. Ugyanis ha az Orbán-féle stratégiai nyugalom nem jó, és az, hogy Magyarország nem enged át a fegyvereket és a katonákat a területén, akkor szerinte mi a jó? Mert erről nem nyilatkozik, pedig lehet, hogy a választói kíváncsiak lennének arra, vajon egyetért-e a fegyverek és a katonák küldésével az Ukrajnában zajló háborúba? Talán még azt is el tudnánk képzelni, hogy az Orbánozás helyett egy köszönömöt is kipréselhetne magából azért a sok-sok milliónyi támogatásért a magyar kormány felé, melyet az elmúlt 12 évben a füleki civil, kulturális és társadalmi szervezetek, iskolák, szülői szövetségek, óvodák, vállalkozók kaptak különböző projekteken keresztül. És ehhez még csak polgármesternek sem, csak embernek kellene lennie.

Úgy látszik, hogy a füleki Bebek-toronyból messzire látni, csak az a baj, hogy nem jó irányba néznek egyesek.

Nem állnak jól a dolgaink, és ilyenkor szokott közbelépni a magasabb akarat, amit Teremtőnek is nevezhetnénk, ám itt sokkal banálisabb dologról van szó. Csupán a hatalomról és az az mögött megszerezhető pénzről. A mindenkori mecénás, szerintem már kezd türelmetlen lenni, hiszen a Kopasz and Co. produceri iroda által a felvidéki magyar politikába irányított ,,Beépített szépség, Mózes és az Indiana Jones” filmtrilógia főszereplői, akik sajnos nem hozták meg sem a várva várt kasszasikert, sem a növekvő népszerűséget az irodának, lépéskényszerben lesznek.

Más választásuk nem lévén hamarosan megkezdik valamelyik folyamatban lévő ásatáson a felvidéki magyar politikai frigyláda keresését, amit borítékolhatóan meg is találnak. A felnyitása után, azonban nem vakulunk meg, mint a filmben. Sőt! Megvilágosodunk, hiszen a ládában egy kőtáblára vésett feliraton az lesz majd olvasható: Ön nem nyert! És a Kopasz and Co. produceri iroda újra osztja a lapokat, mert a pénz ura két dolgot nem engedhet meg magának.

1. Hogy a befektetett tőkéje, és humán emberi erőforrása ne térüljön meg. 2. Hogy a túlfizetett színészek ne azt a darabot játsszák, ami a drága pénzen megírt forgatókönyvben szerepel.

Közben felvidéki magyar politikai témákban, főleg nemzetiekben, szabad kezet kapott a keleti Grál-lovag, Gyimesi György – aki ugyan nem hisz Istenben, de hívő, még a Miatyánkot sem tudja, de keresztény, bár sose lehet tudni, mert ezt még akkor nyilatkozta, amikor még Juraj volt – ügyesen kihasználja azt a piaci rést vagy szakadékot, amit a Szövetségben felhígult magyar politikai képviselet kínál fel számára a tehetetlenségével. Pont annyi mozgásteret kap a frakcióján belül a magyar témák képviseletére és az eredmények felmutatására, ami ahhoz elég, hogy lehetőleg minél tovább ott tartsa a pártban azt a 2% százaléknyi magyar szavazót, akik nekik ugyan nem annyira hiányoznak a kormányban és a parlamentben maradáshoz, de a Szövetségnek igen a parlamentbe jutáshoz.

Ki kell mondani, jelenleg úgy áll a szénánk, hogy Gyimesi György integrációja nélkül – aminek legfőképpen a volt hidas ,,alit” (alit=elit ellentétje) és a legfelső össze-vissza vezetés egója az akadálya – sem a célt, sem az eszközt nem fogjuk elérni a Szövetség nevű jelenlegi izében. Gyimesi nemcsak a felvidéki egybesült magyar párt vitorlájából fogja ki a szelet tevékenységével, tegyük hozzá nagyon ügyesen és eredményesesen, és tagadhatatlanul munkával, hanem a háttérben még itt-ott mocorgó mélynemzeti mozgalmakból is, mint a MagyarOK, vagy amilyen pl. a Samu István vezette Új Egység Mozgalom (ÚEM), akinek a hatos fogatából is szétzavarta a lovakat legelni, és vontató erő híján a kocsi Gútán porosodik mélán.

Szegény jobb sorsra érdemes Samu István, aki már ,,úemenne” egy jót tüntetni valamiért, mostanság elárvulva ücsörög azon a használt ülőgarnitúrán, amit Orosz Örstől kapott a hitegetés mellett, és jobb híján videoblogokkal hergeli a világ nagyhatalmú vezéreit és önmagát, mindhiába. Nem hallgatnak a tiszta és egyértelmű utasításaira. Természetesen Gyimesi, akinek az eredményei csak a felszínt kaparják, de még így is látványosabbak és kézzel foghatóbbak, mint a Most - Híd összes parlamenti képviselőjének elmúlt közel 10 éves munkája, most döntés előtt áll. A mélységi felvidéki magyar témák sikerre vitelére, mint a kettős állampolgárság vagy a Beneš-dekrétumok ügye már nem kapott zöld utat, még a saját frakcióján belül sem, sőt, kimondhatjuk, kifejezetten ellenségeket szerzett vele.

Hogyan tovább? Van ,,B” terv?

Gyimesi, a felvidéki politikai élet trójai falova, a Szövetség egyes politikusaival ugyan jó viszonyt ápol, egészében a többség a személyét kiemelten nagy versenytársnak tartja, azért önmaguk számára veszélyesnek, mert dolgozik, eredményei vannak, és ez nem túl szerencsés, ha az ember megélhetési politikusok közé keveredik.

Nem lennék meglepve, ha az elkövetkező hónapokban, titokban tárgyalásokat folytatna egy olyan felvidéki magyar nemzeti párt megalakítása céljából, amibe pont azokat a hiteles, de a Szövetségben az ott hirtelen felindulásból felgyülemlett politikusok által éppen a saját pozíciójuk féltése miatt félreállított vagy elhanyagolt, a nemzeti oldalon politizáló embereket szólítaná meg.

Akikkel rövid idő alatt maga mögé utasíthatná a leginkább az egykori szakszervezeti ülnökök, vagy állnokok teljesítményi mutatóit produkáló, félig hibernált állapotban lévő, de legalább eredménytelen politikai formációt.

Ha ezt egy kívülálló látja, akkor más is, akinek van orra és pénze is a politikához. A Kopasz and Co. színrelépésével az újraosztás helyszíne nem lehet más, csakis a DAC-stadion VIP-páholya, ahol nagyon szívesen mutogatja magát a lúzer balszél Simon Zsolttól kezdve a Bugár-féle hidas bagázson keresztül a volt és jelenleg nemzeti-konzervatív el(v)vezérekig mindenki, és ahol majd eldől a baba fekvése. Ha nem jön össze a Gyimesi-féle integráció a Szövetségbe, nem gond, mert az utolsó nagy meccs a felvidéki magyar DAC és az ősszlovák Slovan mérkőzése előtt majd kéz a kézben, közösen, könnyek között küszködve elénekelhetjük az Ismerős arcok kedvenc slágerének egyik sorát: OĽANOk leszünk mi is nélküled!

kép forrása: gomorilap.sk