RIA-RIA

A kétnyelvűség gyönyörűség 2023. okt. 21.

Trianonban megcsonkított nemzetrészeken a vizuális kétnyelvűség a magyarok elismeréséről, egyenlő polgárként való kezeléséről és a kulturális sokszínűségről szól. Mindhárom elv fontos alapköve egy érett polgári társadalomnak, amit a mai modern ember teljesen elfelejt.

Mostanság kevés szó esett házunk táján a kétnyelvűség fontosságáról, a kampány során más problémák megoldására fókuszált az egyetlen magyar pártunk, pedig Felvidék létező problémája a vizuális kétnyelvűség hiánya.

Hála Istennek nem beszélünk táblaháborúról, táblarongálásokról, a messziről beköltözöttek elégedetlenségéről. A bennünket ért támadások nem mindennapiak, de a jelenlegi csend nem jelenti azt, hogy megoldódott közösségünk több tíz éve tartó problémája.

Nekünk, felvidéki magyaroknak különösen törekednünk kell a vizuális kétnyelvűségre, hogy az ország különböző részéről idelátogatók is tudatosítsák, hogy a legutóbbi népszámláláskor a lakosság közel 9 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ezért megillet bennünket az anyanyelvük használatának joga.

Őshonos kisebbségként jogunk van a kétnyelvűségre. A kisebbségi-nyelvtörvény összehasonlíthatatlan a fejlettebb nyugati országokkal. Mint mindenben, úgy ebben is Szlovákia harmat gyengén teljesít, és mivel nem sikerült érdekképviseletet biztosítani a legfelsőbb szinten, így nagy valószínűséggel jogaink nem bővülnek a közeljövőben sem.

Viszont Szlovákia mentségére szóljon, hogy az önkormányzati jogkörökön keresztül bizonyos tekintetben vannak jogaink, amivel ritkán élnek polgármestereink. Egyedül rajtuk múlik, hogy figyelmeztessék például az építkezési engedély kiadásakor a befektetőt, hogy munkafelügyeleti szempontból az adott építkezési terület összes információjának kétnyelvűnek kell lennie.

A törvény értelmében többek között kötelező az intézmények kisebbségi nyelven történő megnevezése és megjelölése, az alapvető információk közlése a nemzetiség nyelvén. De kötelező a jogszabály szerint a képviselő-testületi ülések meghívóját, jegyzőkönyvét és az önkormányzati rendeleteket is lefordítani a kisebbség nyelvére, valamint a veszélyre figyelmeztető információkat is fel kell tüntetni magyarul azokon a településeken, amelyek szerepelnek a Szlovák Köztársaság kormányrendeletében felsorolt azon községeknek a jegyzékén, ahol a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai a lakosság legkevesebb 20%-át alkotják.

Jogunk van rá, de nem élünk vele. „Nincs politikai akarat“. A legkevesebb anyagi ráfordítással olyan irányba lehetne terelni az ügyet, ami új helyzetet teremt a magyar nyelv használatának az egész országban.

Az egyetlen magyar etnikai szavazóbázisra építő pártunknak ezt a zászlójára kell tűzni, és a párt színeiben funkcióban lévő polgármestereken, a jól fizetett megyei képviselőkön számon kell kérni a nyelvi jogok biztosítását/betartását, példát mutatva a többi község számára. Elismert, és közismert helyi személyeknek, aktív párttagoknak kell az országos pártirányítást nyomás alá helyezni, hogy ez legyen a minimum elvárás a községek vezetőitől.

Nincs kampány, munka van!