CINK

A Ma7.sk beszámolója nyomán: Zoroslav Kollár bejelentkezett a magyar választókért – a Magyar Szövetség már csak egy opció a sok közül? 2026. jún. 26.

Gubík László pártelnökké választása előtt a felvidéki magyar politika hosszú éveken át abban a kényelmes, ám korántsem veszélytelen illúzióban ringatta magát, hogy a hazai magyarság szavazatai automatikusan és kizárólagosan egyetlen, etnikai alapon szerveződő formációt illetnek meg. A Ma7 aktuális politikai beszámolójának tanulságait továbbgondolva azonban kíméletlenül szembe kell néznünk a realitással, amit sokan igyekeztek szőnyeg alá söpörni: a Magyar Szövetség ma már nem az egyetlen, hanem csupán egy opció a választópolgárok számára az asztalon. A magyar szavazatért ma már szinte minden politikai formáció gátlástalanul bejelentkezik, és a választóknak egyre kevésbé jelent tabut másfelé is kacsingatni.

A legfrissebb és leginkább figyelemre méltó példát erre a ta3 hírtelevízió csütörtök esti, Kráľ na ťahu című vitaműsora szolgáltatta. A stúdióban a Magyar Szövetség két megyei politikusa, Csenger Tibor alelnök és Nagy József ült szemben a nemrég alakult Právo na pravdu párt vezetőivel, Zoroslav Kollárral és Martin Halással. Ami az egyórás műsorban zajlott, az több volt egyszerű politikai adok-kapoknál: egy tudatosan felépített ostromállapot kezdetét láthattuk a déli szavazóbázisokért.

Zoroslav Kollár, aki eddig inkább a háttérben mozgó, dörzsölt jogászként és felszámolóként volt ismert, kibújt a politikai róka bőréből. Hajszálpontosan tudta, hogy a szlovák nyelvű adás ellenére a dél-szlovákiai magyar lakosság körében is magas lesz a nézettség, így az üzeneteit közvetlenül nekik címezte. Kollár nem győzte hangsúlyozni, hogy ő maga is a Csallóközben, vegyesen lakott területen él. Hangzatosan ecsetelte, milyen nagyszerűek ott az emberek, és sietett leszögezni, hogy mélységesen elítéli a kollektív bűnösség elvét, sőt, parlamentbe jutásuk esetén támogatná a Beneš-dekrétumokon alapuló újkori földelkobzások alapjául szolgáló jogszabályok eltörlését.

A szavak szintjén minden szép és nemes volt, ám ha lehántjuk a mézesmázos retorikát, azonnal kibukik a lényeg: konkrét, kézzelfogható megoldást valójában semmire sem kínált. Kollár csupán a szimbolikus, érzelmi témákra játszott, miközben pártja valós szándékairól ebben a témakürben szinte semmit sem tudni.

A Právo na pravdu egyelőre egy alig ismert, új formáció, amelynek rendkívül kevés tévés és fősodratú médiás szereplése van, így a választópolgároknak fogalmuk sincs a tényleges terveikről. A háttérben azonban érdekes figurák bukkannak fel: Kollár támogatói soraiban ott látható például ifj. Sulík is. A stúdióban a kíséret összetétele – a Halás vezetéknév, vagy a közönségből megszólaló „Csibrey” nevű kérdező – mind azt a látszatot hivatottak erősíteni, hogy ebben az új pártban a magyar gyökerekkel rendelkezőknek is helyük van.

Ez a formáció éppen a ködössége és a jól targetált szimbolizmusa miatt válhat kifejezetten veszélyessé a Magyar Szövetségre nézve, különösen akkor, ha a jövőben még egy deklaráltan magyar tagozattal is kibővül. 

Bár a felmérések szerint Kollár pártja jelenleg csupán két százalék körüli támogatottságot élvez – talán éppen a pártvezér hiányzó személyes karizmája miatt –, a jelenséget nem szabad félvállról venni.

A ta3 stúdiójában a Magyar Szövetség politikusai, Nagy és Csenger ugyan szakmailag és gazdasági kérdésekben dominánsak, okosak és felkészültek voltak – amit még vitapartnereik is elismertek –, és az sms-szavazáson elért 22%-os eredményük is abszolút tiszteletreméltó a szlovák többségi közegben, a politikai realitás mégis figyelmeztető.

A felvidéki magyar választó előtt ma már alternatívák sora áll. Pragmatikus, jól finanszírozott és érzelmi húrokat pengető szlovák formációk végleg felszeletelhetik és elhordhatják a déli választási tortát. Kollár bejelentkezése csak az előszele volt egy sokkal durvább versenynek.