LIBERNYÁKULUM

A Mandinert és a Partizánt is korlátozza a Facebook 2021. dec. 20.

A közösségi oldalak és a cenzúra témakörében vízválasztót jelentett a 2020-as elnökválasztás, ugyanis ennyire átfogó és átgondolt cenzúrát korábban nem alkalmazott a Facebook és a Twitter. Donald Trumpra már elnöksége idején hébe-hóba lesújtott a cenzúra ökle, azonban a választások körüli felhajtáshoz nem mérhető módon. 

A választások napján és azt követően Trump szinte mindegyik posztját vagy törölték, vagy megjelölték a hírhedt, és az EU által is importálni kívánt tényellenőrzéssel. Ez nagyjából annyit jelent (és a Covid kapcsán is meglehetősen gyakran bukkan fel), hogy a poszt alá egy kis szövegdobozban odabiggyesztik, hogy kétségbevonható az állítások igazságtartalma. Akkor nem csak Trump volt érintett, több jobboldali szereplő járt hasonlóan. 

Ráadásul – véglegesen levetve az objektív megközelítés álcáját – a Hunter Bident érintő kompromittáló híreket, valamint a botrányairól beszámoló New York Times-cikket is eltüntették a közösségi média felületéről. 

Ezután történt a hírhedt meghallgatás, melyen Zuckerberg attitűdjéről számtalan mém is készült. A kongresszus végül a az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza miatt nem tudta megbüntetni sem a Facebookot, sem a Twittert. Az említett szabályozás lényege, hogy a közösségi oldalakat mentesülnek minden jogi következmény alól a felhasználók által közzétett tartalmakat illetően. A kongresszusban egy dologban volt egyetértés: hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. Míg a demokraták szerint a közösségi oldakat nem lépnek fel megfelelően a gyűlöletbeszéd ellen, és szigorítást javasolnak, addig a republikánusok szerint politikailag elfogultak a közösségi oldalak, így szimpátia alapján cenzúráznak, tehát lazítások szükségesen. Az ügy által gerjesztett hullámok Magyarországot is elérték, létre is jött a Digitális Szabadság Bizottság, just in case. Az idén januári jegyzőkönyv tanúsága szerint Dr. Koltay András Donald Trump Twitter-fiókjának felfüggesztése vízválasztó lehet (a fiók azóta sem elérhető). 

A Facebook további erejét mutatja, hogy februárban blokkoltak minden ausztrál hírt. Egy reggel arra ébredtek az ausztrálok, hogy nem tudnak híreket megosztani a Facebookon keresztül, ráadásul nem is érik el őket. 

Habár az ausztrál kormány a Google-t akarta beszabályozni, mert szerintük túl nagy nyeresége van a techóriásnak a hirdetésekből, ezért a hírek megosztásáért fizetniük kellene az újságoknak. Az esetet végül megállapodás koronázta, előbb jött egy kéthónapos időszak, ami alatt a techcégek megegyezhettek az újságokkal, és csak aztán jöhetne a pereskedés. Mindez teljesen érdektelen lenne, ha nem jelezné a techcégek (szinte) korlátlan hatalmát. Amihez ha hozzávesszük a Zuckerberg által bejelentett Meta koncepcióját, egy egészen disztopikus berendezkedésben találjuk magunkat. 

Már itt is

Nem csak az USA vagy Ausztrália érintett a cenzúraügyben. A közösségi oldalak vélhetően használják a shadowbant jobboldali tartalmak korlátozására (titokban csökkentik egy-egy poszt vagy oldal eléréseit), ráadásul a Pesti Srácok Facebook-oldalát is törölték a legnagyobb közösségi platformról. Azonban most egyszerre két médiumot is ekéz a Facebook, egy jobb- és egy baloldalit. Mondhatnánk, hogy mennyire fair, azonban mindkét esetben a jobboldal az oka a korlátozásnak.

A Mandiner a napokban számolt be róla, hogy a Facebook korlátozta, és bármikor törölheti a nyolcvanezer követővel rendelkező oldalát a közösségi oldalon. A bal- és jobboldalt egyszerre szemléző, konzervatív portált előzetesen figyelmeztették, hogy kerüljék Toroczkai László említését, a róla szóló hírek közlését, valamint majdnem kaptak egy lekorlátozást Rod Dreher gondolatainak közléséért. 

Itt Rajcsányi Gellért főszerkesztő beszámolója szerint informálisan ugyancsak azt a tanácsot kapták, hogy kerüljék Rod Dreher nevét. A mostani, konkrét korlátozásokkal járó ügy indoklása pedig az előbbire hivatkozik. 

A Mi Hazánk március 15-i tüntetéséről szóló tudósítást osztottak meg a Facebookon, benne Toroczkai László kijelentéseivel.

A – jobboldalisággal nem vádolható – Partizánt is hasonlóan megalapozott indokok mentén korlátozta le a techcég. A hétfőn megjelent poszt szerint november 26-án kezdődött a büntetés, mert a Partizán megsértette a Közösségi Alapelveket, ráadásul el is távolították az egyik megosztott videóriportot. A Gulyás Márton vezette csatorna rögtön fellebbezést nyújtott be, egyelőre sikertelenül. „A Partizán közel egy hónapja küzd, hogy kapcsolatba léphessen a Facebook egy olyan képviselőjével, aki hajlandó érdemi párbeszédet folytatni a csatorna képviselőivel annak érdekében, hogy a vitatott videóriport tartalmi felülvizsgálatával tisztázódjon a Facebook magyarul nem beszélő revizorai által előállított félreértés” – írják. Az érintett videóban egyébként Gulyás Márton a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két vezetőjével beszélget.

Tanulság..?

Egyelőre várjuk ki, mi lesz az ügyek vége, hova jut az amerikai kongresszus, milyen lesz a valóságban az EU-s tényellenőrzés, és milyen jogkörökkel léphetnek majd fel a nemzeti kormányok (egy olyan Európában, melynek jelentősebb vezetői nem épp jobboldaliak). Akkor majd le lehet szűrni a tanulságot. A Facebook elhagyására tett kísérletek rendszerint kudarcot vallanak, talán túl kényelmes és megszokott, hogy itt hagyjuk, az azonban bizonyos, hogy árt az egészségnek (még akkor is, ha épp nem cenzúráz kényére kedvére). A Hundub (meg inkább a Google+) bukása, és a Meta belengetése kizárólagosságot és a mostaninál totálisabb felügyeletet jelent „a közösségi élet” felett. Mindenesetre a Rubicon átlépve, innen már nincs vissza. Vagy így, vagy úgy, de előre.