CSAK A KEZÉT FIGYELD!

A politikailag üres öntömjénezés nagymestere 2023. szept. 1.

A gátlástalan lájkvadászat és a politikusi pótcselekvés, a szalagvagás és egyéb izzadságszagú nyomulás nagymesterének ügyeskedésére immár az agyafiak is felfigyeltek.

Már nekik is sok a csávó, aki "nem politikus", de mégis ott virít az egyik párt befutó (???) helyén és körmönfont módon, állítólagos értékmentéssel, környezetóvással meg jótékonykodással igyekszik drómröptetős, sajóbanállós mutatványokkal píárerőszakot elkövetni.

Azaz bármi áron begyűjteni a magyarországi és szlovenszkói felmagasztalásához szükséges lájkokat.

Azt azonban eddig senkinek nem sikerült megtudnia, hogy ez a csodálni való politikai állócsillag vajon mit gondol a húzós politikai témákról. A háborúról, a migránsválságról, Orbán Viktor karakteres politikájáról, a Smerhez és más - a neolipsi körökben - szalonképtelennek bélyegzett pártokhoz való viszonyáról, vagy az ádáz lipsi-konzi kultúrharcról. Meg úgy kb. semmiről.

Az illető politikusként néma, sőt siketnéma. Mert tudja, hogy a népszerűségnek a megosztó témák nem kedveznek.

Ezért politika helyett valamiféle homályos, bőszen fotó- és videódokumentált jóemberkedő "értékmentéssel" kampányol. De, hogy az a bizonyos érték eurósítva, összegszerűen kifejezve hol landol, azt csak találgathatja az elbűvölt követőbázisa, és a kissé naiv felvidéki nagyérdemű.

A Plus7dní-nek is ez tűnt fel. A mi "nempolitikusunkat" kellőképpen ki is pellengérezték annak kapcsán, hogy mégiscsak mit keres egy műemléképületnél a kampányidőszak kapujában egy olyan politikus, aki befutó helyen indul egy a parlamenti bejutásra gyúró pártban?

Aki úgy próbálja a személyes kampányát eladni a közösségi médiában, hogy az jótékony, közösségépítő, értékmentő (és még egy pár ilyen ócska lózungok rá lehet akasztani a ténykedésére), de leginkább ez is - mint minden más a politikában és a közösségi médiában - a villogásról, az egóról és a lóvéról szól.

Az ember felteszi magának a naiv kérdést, hogy mennyi idézőjeles értékmentés történne, ha a lágy déli áramlat nem sodorná ide azokat a "lehetőségeket", amiből pótcsekekvésként kutászkodni, indianadzsonszkodni és gombaszögi krúbizással lehet zsebeket tömni.

Na de maradjunk a "pluska" vitriolos cikkénél.

Sajnos az ilyen cikkek az ilyen embereket csak megerősítik, és hát azt mondják, hogy nincs rossz reklám, csak reklám van.

A legolvasottabb hetilapban pedig egy kétoldalas reklámot megfizetni egy egyszerű halandónak szinte a sci-fi kategóriája.

És az szinte teljesen mindegy, hogy a tartalom milyen előjelű.

Mert azt három héten belül úgyis mindenki elfelejti, hogy miről is írt a szerencsétlen újságíró, de azt nem, hogy kiről.

Az marad meg az emberek tudatalattijában, hogy van egy szakállas langaléta magyar, aki valamit a műemlékek körül ügyködik. És az épp elég a javarészt tájékozatlan embereknek ahhoz, hogy emlékezzenek a névre és azt karikazzák is.

Mert az ember hajlamos a drogériában is az ismerős márkájú mosóport megvenni.

Úgyhogy lehet, hogy ártani akartak ennek a drága embernek, de szerintem az ellenkezője kerekedett ki belőle.