A rigó is madár? 2022. jan. 5.

Brit tudósok megállapították, hogy aki tavaly madár volt, az idén is az marad. Az új év mindig alkalom arra, hogy megszólaljunk, és tanúságot tegyünk arról, hogy hol a helyünk, vagy hogy hol nincs. 

Van olyan géniusz, és valljuk meg, mostanság egyre több, akinek ez egy interjú keretén belül sikerül, mint Rigó Konrádnak, akinek történetesen a Most-Híd házi médiájában olyan világmegváltó okosságot sikerült kiizzadnia magából minden maradék intelligenciáját összeszedve, hogy 

a Szövetség nem lesz populista Párt. 

A jövőbelátó, az üveggömb füstösen kavargó jövőképét megjövendölő politikus kijelentésével magával nem is akar senki vitába szállni, hiszen több, mint 10 év felvidéki biliháború után az egyesített Népfront erői nem azért álltak össze, hogy ilyen eget rengető politikai magömlésekkel szórakoztassák a nagyérdeműségre vágyó ,de csak olcsó epizodisták által eljátszott színpadi művecskéket kapó műkedvelő választói közösséget.

Mert mi is Rigó szerint a populizmus? Hát többek között biztosan az, hogy nem határozhatjuk meg magunkat az új pártban annak a nemzetnek a szerves részekén, melynek a tagjai vagyunk, vagy nem szólalhatunk meg olyan témákban, ami a nemzeti megmaradásunkat szolgálja. 

Az egyesülés előtt már sikeresen kioperált témákról, mint az Isten, haza, család, már ne is beszéljünk. 

Kínosan kell ügyelni arra is, hogy az elmúlt 10 év, a magyarság szempontjából a Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb nemzetpolitikáját, bármilyen módon is jó szóval, vagy akárcsak pozitívan illessük, mert azzal elismernénk, hogy Orbán Viktor politikája nemzetmegtartó tényező, ami természetesen a magyarországi választásokba való durva beavatkozást jelentené, és ami természetesen nem illik a balliberális európai modell kifutószőnyegén modellkedni akaró szivárványos gatyában szaróknak. 

A Rigó-féle eddigi megnyilatkozásokból és elejtett szóvirágszirmokból már megtudtuk, hogy a Szövetség milyen ne legyen, már csak az az aprócska kis hiányérzet maradt meg számunkra, hogy megtudjuk, és amiért az egybesütött párt is tulajdonképpen megalakult, hogy akkor milyen is legyen? Mert ezzel, ha nem tévedek, még adós a nagyérdemű vezetés. 

A sok bölcs és megfontolt politikai szarkeverés helyett, ideje lenne már a választóink elé tárni, hogy mit is akarunk tulajdonképpen, ami nem csak eszköz, hanem cél is a megmaradásukhoz vezető rögös úton. 

Mert nem kell ahhoz a matematikai tételhez segítségül hívni a két Bolyait, lehet, hogy elég lesz az egyik is, hogy kiszámoljuk, hogy 

a felvidéki magyar választók zöme, akik a nemzeti-konzervatív értékek mellett tették le a voksukat az elmúlt harminc évben, nem a nemváltó műtétekre, a buzi propagandára, a Pride-felvonulások uniós pénzekből való támogatására, a szivárványos családmodellre vagy a migránsok ingyenélésének európai tervére kíváncsiak, hanem a saját, normális emberi értéken alapuló életük megtartására. 

Amíg ezt a Szövetség nem képes kimondani, a sikere körülbelül annyira lesz csak garantált, mint az ártéri rizstermesztésnek a volt a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Mert amíg a Szövetség vezető politikusai, legyenek azok bármelyik alomból, nem a valós életünk gondjaival és a kisebbségi létünkből fakadó, nemzeti megmaradásunkat garantáló törvények kidolgozásával, előterjesztésével, a nemzetrészt megtartó intézkedésekkel lesznek elfoglalva, ne kritizáljuk azokat, akik ezt politikai űrt és káoszt kihasználva, megteszik helyettünk. 

A szlovák politika egyértelmű érdeke az, hogy a felvidéki magyar politikai képviseletet a parlamenten kívül tudja és tartsa, amíg lehet. Nekik nem a problémáinkra, csak a szavazatainkra van szükségük, 

és nem kell ahhoz politikai zseninek lenni, hogy rájöjjünk, az OĽANO erre Gyimesi Györgyöt, vagy Jurajt találta ki. 

Most, hogy ezt tudjuk, Rigóval egyetemben, már csak egy dolgunk van, hogy a saját munkánkkal és igyekezetünkkel a felfelé nőjünk. A szárítókötélre kiaggatott szivárványos gatyák lengedezése a szélben ennek a munkának a bizonygatására, sajnos nemcsak hogy nem elég, hanem elégtelen is! Ha nem kezd el a Szövetség egy pártként gondolkodni és dolgozni, akkor a jelenlegi írás címében tett kérdésre a válasz, hogy 

igen, a Rigó madár, de nem sas, inkább talán csak veréb!

Nyitókép: Pátria Rádió