ZSÍR

A szervezett magyar csapat üzenete 2025. okt. 8.

„Egy magyarul beszélő politikus egy szlovák pártban nem magyar csapat, nem magyar érdekképviselet. Mi vagyunk a szervezett magyar csapat.” – mondta Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. A kijelentés elsőre kampánymondatnak tűnhet, valójában azonban sokkal mélyebb politikai és identitásbeli kérdést feszeget: hol húzódik a határ a nemzetiségi lojalitás és a politikai pragmatizmus között?

Az elmúlt években egyre több magyar nemzetiségű politikus tűnt fel szlovák pártok színeiben. Az érvelésük általában az volt, hogy így hatékonyabban tudnak beleszólni az országos döntéshozatalba, és a „magyar ügyet” a nagypolitika szintjén is képviselhetik. Csakhogy ez a modell a gyakorlatban ritkán váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a szlovák pártokban szerepet vállaló magyar politikusok gyakran épp a kisebbségi érdekképviselet hangsúlyozását kerülik, nehogy a párton belül marginalizálódjanak.

Ezzel szemben a Magyar Szövetség politikai filozófiája az, hogy a magyar közösség csak szervezett politikai keretben tudja megőrizni identitását és befolyását. A „szervezett magyar csapat” kifejezés nem csupán egy pártra, hanem egy közösségi stratégiára utal: önálló politikai arculat, közös érdekképviselet, és a nemzetiségi politizálás legitim kerete.

A mondat üzenete tehát kettős. Egyrészt bírálat azok felé, akik a szlovák pártokban keresik politikai jövőjüket – Gubík szerint ők lemondanak a magyar politikai önszerveződésről. Másrészt megerősítés a választók felé: a Magyar Szövetség nem „magyar hangú”, hanem magyar lelkű politikát kínál.

Ebben a helyzetben a felvidéki magyar választó számára egyre világosabb a tét: vajon a beolvadás vagy az önálló politizálás útját választja a közösség? Gubík László mondata nemcsak kampányüzenet, hanem identitásbeli állásfoglalás is – arról, hogy a közösségi érdek nem fordítható le idegen pártlogók nyelvére.

A „szervezett magyar csapat” így nemcsak politikai szlogen, hanem a felvidéki magyarság önazonosságának legfontosabb kérdése: ki képvisel bennünket – és ki csak magyarul beszél?