AMMARHA!

A szociális hálók korát éljük 2024. jan. 20.

A jelenkor egyik legkorszerűbb vívmánya az internet. Ma már a nagyvilág minden egyes szegletében használja a társadalom. Különféle nemzetségek lakossága kortól, nemtől, vallástól függetlenül megtalálható a közösségi oldalakon. 

A szociális háló egyszerűbbé teszi az emberek közötti kapcsolattartást rokonokkal, barátokkal, távol élő ismerősökkel, akikkel egyébként az elérhetetlen távolság miatt lehetetlen lenne a személyes találkozás. 

Azonban ahogy az éremnek, úgy a szociális hálónak is két oldala van. 

Egyszerű halandó akarva- akaratlanul sajnos napi szinten találkozik a pozitív oldal mellett negatív hatásokkal is. A rossz dolgok alatt értem az emberi kapcsolatok elszemélytelenedését, viselkedés beszűkülést, kontrollvesztést, amit sokan nem szeretnének figyelembe venni, vagy egyáltalán nem is tudatosítják az internet veszélyeit.

 A regisztrációt követően saját profilt hozhatunk létre, amely tartalmaz személyes adatokat. A szociális hálókon való regisztráció után adataink nyilvánvalóan elérhetőek lesznek bárki számára.

Az internetes közösségi oldalak sokáig csak ismerősök tárolására voltak képesek, aztán egyre újuló technikának köszönhetően a felhasználóknak lehetőségük nyílt képmegosztásra, blogolásra, különféle alkalmazások kipróbálására, üzenetküldésre. Ma már könnyen veszhetünk el az internet rengetegében. 

Hol a határ, ha nincs határ? 

Hivatalosan a Facebookra már 13 éves kortól lehet regisztrálni, ami korántsem jelenti azt, hogy nincsenek fent 13 év alattinál fiatalabb gyerekek. Sőt! Egyre többen regisztrálnak, ami egyrészt érthető is, hiszen ezt látják a szülőktől, rokonoktól, barátoktól, osztálytársaktól, de még a vadidegen emberektől is. Mindenki mindig valamit nyomogat, és ez természetesen "izgalmas". 

Ez gyakran vezethet személyiségtorzuláshoz, személyiségzavarhoz, személyiség elvesztéséhez, mivel az emberek előnyös oldalukat, egy idealizált én – képet hajlamosak kialakítani magukról, ami nincs összefüggésben a valósággal. 

A gyermekkor legmeghatározóbb tényezője életünknek. Egy éretlen fiatal egyáltalán nem képes feldolgozni a Facebookon kapott információ cunamit, pláne nem megfelelően kezelni azt, így könnyen sebezhetővé és befolyásolhatóvá válnak. 

A Facebook vagy más közösségi oldalak hatása ekképpen káros egész generációk számára.

Azonban gyakran látni felnőtt emberek veszekedéseit is. Magánügyek kerülnek ki a nyilvánosság szeme láttára. Haragos szomszéd ország-világ előtt ócsárolja a másikat, kollégák eltérő politikai nézeteik miatt vulgárisan szapulják egymást. És ez csak néhány példa a sok közül. 

Ilyenkor teljesen átérzem a modern közmondást: 

"Amíg nem létezett a Facebook csak a család tudta milyen hülye vagy."

Lehetséges a való életben ezek a nézeteltérések nem is jöttek volna létre, vagy legalábbis nem csúcsosodtak volna ki ennyire. Az egyének nem érzik át mondandójuk súlyát, mivel ez abban a pillanatban nem tűnik olyan keménynek, mint amilyen valójában. Mi tudjuk: "A szó elszáll, az írás megmarad." 

Ugyanakkor A közösség formáló erő is megmutatkozik egyes csoportok működésében, aminek szintén lehet hátulütője az is például, hogy a hétköznapi életben nem menne olyan zökkenőmentesen a kapcsolattartás, együttműködés.

Ma a legtöbb hírt a közösségi oldalakról szerezzük. Ezért sokan érezhetik azt, hogy aki nincs rajta valamelyik közösségi oldalon az természetszerűleg lemarad és kimarad. 

A rohanó világ felerősítheti a konfliktusokat egyes emberek között. Nincs idejük az érzelmeknek lecsillapodni, és ha már a hiba megtörtént, az nehezen javítható. Ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad.

És akkor még nem is beszéltem a rengeteg álhírről, ami futótűzként terjed az interneten, és amire az igazság kiderül már levegőben van egy újabb álhír. A Facebook lehetővé teszi számunkra hogy éjjel – nappal részesei lehessünk a változó világnak. Állandó információdömpingben éljük mindennapjainkat. A kérdés csupán az, hogy mennyiben segíti ez a jelenség az életünket vagy mennyiben hátráltatja azt. Az elbíralás egyéntől függ, és az egyén felelősségét terheli.

Véleményem szerint a legveszélyesebb és legnegatívabb hatása az egész közösségi hálónak a kiskorú gyerekek megrontása. 

Túl egyszerű a rendszert kijátszani. A gyerekek kihasználják, hogy a beléptető rendszer nem ellenőrzi valós életkorukat és egy kis csalással idősebbnek adják ki magukat, de találkozhatunk akár olyan szülőkkel is, akik újszülött gyermekeiknek csinálnak profilt. Az egyén felelőssége óriási.

Nem csak a techóriások, de a szülők is ugyanolyan mértékben hibáztathatóak. Nagy kockázattal jár, ha szabadidejük túlnyomó részét hajlamosak ezen felületeken tölteni életkortól függetlenül. A közösségi oldalak használata állandó készenlétet igényel, ami függőséghez vezethet.

Hajlamos csökkenteni az emberek önbecsülését a like-ok száma. A többi felhasználó elismerésétől függ az egyén önbecsülése, ami nagyon komoly betegségek kiváltó oka lehet.

Véleményem szerint jó hogy létezik szociális háló, mert megkönnyíti a kapcsolattartást, elősegíti a tanulást, időt spórol, de nagyon sok az előbb említett negatív hozadéka is. Az emberi kapcsolatok személyesebbek voltak ezen oldalak és az internet létrejötte előtt. 

Nekem az esti harangszó azt jelentette, hogy itt az ideje a focipályáról hazafutni, mert anyu különben kérdőre von. Most már a focipályák is üresek, és hogy mit jelent egyáltalán a harangszó a mai Facebookos kamaszonak, na azt már végképp nem tudom.