ILLIBERÁLIS
Agresszív progresszívek
2024. ápr. 11.
Mostanság egyre gyakrabban sikerül olyan vitákba keverednem, mind az internet világában, mind a valóságban, ahol az egymás megértésére való hajlandóság egyoldalú. A progresszívekből árad a gyűlölet-cunami, nem respektálják a szavazópolgárok döntését, kénytelenek megemészteni az elnökválasztás eredményét.
Az ember semmiféle olyan minőséget nem tud elviselni, ami az egyén saját érdekeivel megy szembe a társadalmi hasznosság érdekében. Amennyire átlátom, szélsőségesen atomizáltak az emberek, nincsenek közösségeik, ahol a társas érintkezést gyakorolhatnák.
Ebből fakad a talp/könyök kultúra. Az, hogy azzal vagy előrébb, ha kvantitatíve több embert tudsz magad alá, mögé gyűrni. A hangosabban licitálók, a hőbörgők előre engedésének szokásjoga, azaz az egymás felé bevallottan megélt alázat hiánya.
A hétvégi győzelem után láthatjuk, saját bőrünkön tapasztalhatjuk az indulatokat, amit a vesztes oldal megrögzött fanatikusai diktálnak.
Tegnap egészen szürreális dolog történt velem. A parlamenti választások előtt gyártott Szövetséges pólómban mentem be az egyetemi előadásra, és az épület előtt odacsapódtam a dohányzó csoporttársaimhoz, amikor szélsebesen az addig mögöttem ballagó egyetemista kis csoport egyik női tagja sajátos hangnemben hozzám nem szólt.
„Hybaj za Dunaj a vyfajči Orbána. Kvôli takým kokotom nám tu vládne maffia.”
A megmosolygtató jelenet beleégett a retinámba. Késztetést éreztem reagálni a leányzó udvarlására.
„Nebuď nervózna, veď máme krásne počasie. Môžem ťa pozvať na niečo? Napríklad rád by som si dal zmrzlinu. Popritom mi kľudne môžeš porozprávať čo ťa bolí.”
Az arckifejezéséből arra engedett következtetni, hogy még az eszébe jutó legszebb szavak sem tűrnének nyomdafestéket.
Véleményem szerint a politikai harcban az öklök helyett az érveknek kellene ütköznie. Nem tudom hova fog vezetni a polarizáció, de őrizzük meg emberi méltóságunkat, mert úgy járunk, mint a tegnapi leány, akit még a saját barátnői is kinevettek.
Maradjunk meg embernek!