ZSÍR

Ahoj szlovák, olcsó a tojás! 2022. nov. 11.

Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el. Sokan élnek eme magyar szólás-mondás szerint, tapasztalhatjuk ezt az élet minden területén.

Eklatáns példája ennek az életfilozófiának a háborús helyzetből adódó anyaországi intézkedések okozta lehetőségek maximális kihasználása a nem magyar állampolgárok, esetünkben, javarészt a szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárok tömeges kivásárlási igénye az árstoppos magyar élelmiszertermékek iránt.

Tisztelt olvasó, ha ezt a mondatot fizikai fájdalom nélkül képes voltál végigolvasni, akkor megérdemelsz egy Piros7.es lelkes rajongója címet!

Egy a lényeg, a tót atyafiak özönlenek át a trianoni határon a legközelebbi városokba és viszik az árstoppos cukrot, mint a cukrot!

Meg az étolajt és a lisztet, mostantól pedig vihetik a tojást, valamint ősnemzeti terméküket, a krumplit is.

Mennek is, veszik is, tarolnak, mint a migránsok Magyarkanizsán, csak még nem lövöldöznek egymásra a salgótarjáni teszkóban a zöldséges pultnál, az utolsó zsák krumpliért folytatott közelharcban.

Hiába na, az élet gyakran hoz ilyen helyzeteket, hiszen a multik akciós újságain szocializálódott vásárlótömegek zombikként indulnak meg azonnal bármelyik irányba, bármilyen árucikkért, ha a tudtukra hozzák, hogy életük lehetősége előtt állnak, hiszen ha ettől a pillanattól kezdve 3 centtel olcsóbb a lábsó, ha egy raklappal veszel belőle, akkor garantáltan eléred a shoppingorgazmust.

És ezek vesznek bmeg!

Kissé magasabb levelben zajlott hasonló, - a fenti szólás-mondás szerinti, - eseménysorozat az elmúlt években, amikor a Baross-pályázatok keretein belül, szlovák honfitársaink színe-java előzte meg a sorban a felvidéki magyar kisvállalkozókat a határon odaáti kormányhivatalok ablakainál, pár ezer eurós támogatást remélve és azt meg is kapva az Orbán-kormánytól.

Kértek, kaptak, köszönték(?), használják.

Hogy tevőlegesen hálásak-e mindezért a Magyar Kormánynak, azt nem tudjuk, mert senki nem foglalkozott ezekkel a gazdákkal a pályázati körök után, értem ezt úgy, hogy a felvidéki magyar politika nem karolta fel a támogatottakat, az együttműködés reményében, azzal a nem titkolt érvrendszerrel, hogy édes gazdám, ha már támogatást kaptál „tőlünk-általunk”, akkor tedd már meg azt a szívességet, hogy ezért gesztust gyakorolsz irányunkban. Például minden évben adsz egy zsák krumplit a földedről a helyi Csemadoknak, amikor az magyar rendezvényt szervez a faluban.

Ezer féle és fajta módja van a tisztességes együttműködésnek, win-win alapon.

Nem esik le a nem létező szlovák korona a Baross-támogatott szlovák gazda fejéről, ha ezt megteszi, mert amúgy meg azt látja, hogy a szlovák politikai garnitúra komplett hülye elnökasszonyostól, Sulíkostól, és bizony a szlovák gazda is egyre inkább dicséri Orbánt a magyarországi és a brüsszeli politikájáért, sőt lassan oda jutunk, hogy azt se bánnák, ha az ő szerencsétlen gyerekországát is Orbán irányítaná.

Lehet, hogy minden morgás ellenére, mégiscsak nem baj az, ha kapott egy vetőgépet a tót atyafi Pestről, most meg vehet ársapkás, olcsó tojást Esztergomban?

Ha ez az ára a Kárpát-haza egyesítési folyamatának, nem legyünk kicsinyesek, ne sajnáljuk tőlük se a vetőgépet, se a tojást.

Isten hozott szlovák testvér, üssünk össze együtt egy olcsó krumplis-tojásos estebédet magunknak!

Mi majd hozzuk a pálinkát, együnk-igyunk együtt a Szent Korona alatt.

Egészségünkre! Na zdravie!