ZSÍR

Alkotmánybíróság: nem lehet listázni a civilek támogatóit 2026. aug. 4.

Jelentős fordulatot hozott a szlovák Alkotmánybíróság döntése: augusztus 4-étől végleg hatályát veszti az a törvény, amely kötelezte volna a civil szervezeteket adományozóik nyilvánosságra hozatalára, valamint új adminisztratív kötelezettségeket rótt volna rájuk.

A parlamentnek fél éve volt arra, hogy az alkotmányellenesnek minősített szabályokat kijavítsa. Ez nem történt meg, ezért a kifogásolt rendelkezések automatikusan kiesnek a jogrendből.

Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette: az átláthatóság fontos közérdek, de nem szolgálhat ürügyként arra, hogy az állam betekintsen magánszemélyek adományozási szokásaiba. A bírák szerint alapvető különbség van a közpénzekből működő állami intézmények és a saját forrásaikkal gazdálkodó civil szervezetek között.

Ez azt jelenti, hogy aki saját pénzéből támogat egy természetvédő egyesületet, egy karitatív szervezetet vagy éppen egy kulturális kezdeményezést, annak nevét az állam nem teheti közzé pusztán az „átláthatóság” jelszavára hivatkozva. Az Alkotmánybíróság szerint ez sértené a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét és akár az egyesülési szabadságot is.

A testület arra is rámutatott, hogy az állam nem tolhatja át saját feladatait a civil szférára. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése továbbra is indokolt, azonban ezt elsősorban azoknak a hatóságoknak kell biztosítaniuk, amelyek a támogatásokról döntöttek. A vonatkozó szerződések és támogatási adatok ráadásul eddig is nyilvánosan hozzáférhetők voltak.

A megsemmisített szabályozás ezzel szemben újabb adminisztratív terheket rakott volna a civil szervezetekre. Nekik kellett volna válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre, dokumentumokat kezelniük és olyan feladatokat ellátniuk, amelyek normál esetben az állami szervek kötelességei.

Az Alkotmánybíróság szerint ez nemcsak szükségtelen volt, hanem visszaélésekre is lehetőséget teremthetett volna. Egy kisebb civil szervezetet könnyen eláraszthattak volna ismétlődő vagy rosszhiszemű adatigénylésekkel, amelyek elvonhatták volna az erőforrásait a tényleges közhasznú tevékenységtől.

A döntés világos üzenetet hordoz: a közpénzek felhasználása továbbra is ellenőrizhető kell legyen, ugyanakkor a magánszemélyeknek joguk van ahhoz, hogy támogatásaik miatt ne kerüljenek nyilvános listákra. Az államnak joga van ellenőrizni, de ezt csak az alkotmányos keretek között teheti meg.