LESZ, LESZ, LESZ

Amikor hazatalált a Felvidék – 1938. november 2. 2025. nov. 3.

A trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédia után a magyar külpolitika egyik legfőbb célja a békés revízió volt – a határok igazságtalan megvonásának orvoslása fegyveres konfliktus nélkül. Magyarország az 1930-as évek második felében, a kedvező nemzetközi politikai környezetet kihasználva, Németország és Olaszország támogatásával törekedett arra, hogy legalább a túlnyomórészt magyarlakta területek visszakerüljenek az anyaországhoz.

Ennek a törekvésnek a leglátványosabb eredménye 1938. november 2-án, a bécsi Felső-Belvedere kastélyban született meg, amikor Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter meghozta a döntőbírói határozatot Magyarország és Csehszlovákia vitájában. Az ún. első bécsi döntés lényegében az etnikai revízió elvét valósította meg.

A döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült mintegy 12 ezer négyzetkilométer terület, közel egymillió lakossal, akiknek 84 százaléka magyar nemzetiségű volt. 

A visszatért városok között szerepelt Kassa, Rozsnyó, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Ungvár, Munkács és Beregszász is. Bár Magyarország nem kapta vissza az általa követelt Pozsonyt és Nyitrát, az esemény így is a trianoni béke után először jelentett kézzelfogható történelmi igazságtételt.

A határvonal kijelölése azonban nem ment zökkenőmentesen. A döntést mindössze 1:750 000 méretarányú térkép alapján húzták meg, így a határvonal sok helyütt településeket vágott ketté, vagy bizonytalanná tette egyes falvak hovatartozását. A kérdés rendezésére határmegállapító bizottság jött létre, amely 1939 tavaszáig dolgozott. Magyar részről Teleki Pál, szlovák részről dr. Jansák vezette a küldöttséget.

Érdekességként említhető Kavocsán esete, ahol a bizottság a helyi bírót kérdezte meg, hová kíván tartozni a falu. A válasz rövid, de beszédes volt: „Do Košice” – azaz Kassához. A döntés mögött nem ideológia, hanem a mindennapi élet gazdasági és kulturális kapcsolódásai álltak: a település a kassai piacra hordta áruját, lakói természetesnek érezték a magyar kötődést.

Az első bécsi döntést a kor nagyhatalmai – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – ekkor még nemzetközi jogilag is érvényesnek ismerték el. Csak a második világháború folyamán változtatták meg álláspontjukat, amikor a revíziós határok visszavonását követelték.

Bár az 1938-as döntés eredményei csak időszakosnak bizonyultak, a magyar nemzet emlékezetében a békés revízió első sikere maradt. A felvidéki magyar közösségek visszatérése az anyaországhoz néhány évre ugyan, de reményt és hitet adott abban, hogy a történelmi igazságtalanságok egyszer helyrehozhatók.

Rubicon Történelmi Magazin nyomán