MAGYAR KÁRTYA

„Arról nem volt szó, hogy a törvénynek hatályba is kell lépnie” - Kijev sajátosan értelmezi Budapest feltételét 2026. okt. 6.

Fontos döntés születhet ma Brüsszelben. Magyarország hozzájárulhat ahhoz, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata tovább haladhasson, de az újabb zökkenő máris garantált.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése már hosszú ideje húzódik, Kijev pedig sajátosan értelmezi az erről szóló megállapodást. A soron következő klaszterek megnyitásához elengedhetetlen lesz megegyezni.

Kedden ülésezik Brüsszelben az Európai Unió Tanácsának bővítési munkacsoportja, a COELA. A megbeszélésen Magyarország hivatalosan is hozzájárulhat ahhoz, hogy folytatódhasson Ukrajna felvétele az államközösségbe, 

de továbbra is van néhány buktató.

Egyrészt a mai döntés még nem teszi automatikusan lehetővé a soron következő tárgyalási klaszterek megnyitását, másrészt pedig Kijev igen sajátosan értelmezi a kárpátaljai magyar kisebbségek jogairól szóló megállapodás végrehajtását.

A magyar-ukrán megállapodás

Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, Vszevolod Csencov szerint előreláthatóan október 13-án nyílhat meg a belső piacról, valamint a versenyképességről és inkluzív növekedésről szóló két tárgyalási klaszter. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a keddi COELA-ülésen a magyar fél hozzájáruljon ahhoz, hogy Kijev benyújthassa a területekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontjait.

A Tisza-kormány még korábban, ragaszkodva az Orbán Viktor nevéhez fűződő 11 pontos listához, követelte a kisebbségi jogok rendezését. Ennek értelmében Ukrajnának lehetővé kell tennie a magyar nyelv, illetve magyar jelképek használatát az oktatásban, közigazgatásban, valamint a kultúrában.

Vszevolod Csencov kedden az ukrán parlament tudományos és innovációs bizottságának ülése után arról számolt be, hogy egy olyan tervezetet hoztak létre, amelynek elfogadásával biztosítani tudják a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban tett vállalásaikat. A politikus hangsúlyozta, hogy ez Magyarországon kívül lényegében minden szomszédos államot érint, a törvényjavaslatról pedig az Európai Bizottsággal, valamint az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosával is egyeztettek.

A nyilatkozatból az is kiderült, hogy a magyar fél beleegyezett, hogy amennyiben Ukrajna elfogadja a törvényjavaslatot folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások. Vszevolod Csencov szerint erre október 12-én kerülhet sor, azonban hangsúlyozta, hogy megállapodás kifejezetten a törvényjavaslat parlamenti elfogadásához kötődik.

Nem beszéltünk az elnöki aláírásról. Nem hiszem, hogy ez sok időt venne igénybe, akár gyorsan is rendeződhet ez a kérdés. A magyar féllel azonban a Verhovna Rada általi elfogadásról egyeztettünk. Arról nem volt szó, hogy a törvénynek hatályba is kell lépnie

− fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A törvényjavaslat már az ukrán parlament előtt van

Az ukrán parlament képviselői október 1-én nyújtották be a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló, 16119. számú törvényjavaslatot, amelynek célja elérni, hogy Magyarország zöld utat adjon Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak.

Magyar Péter korábban már többször kijelentette, hogy a kárpátaljai magyaroknak vissza kell kapniuk teljes kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogaikat, hogy ismét egyenrangú és megbecsült állampolgárai lehessenek Ukrajnának.

Eljött az idő, hogy Ukrajna véget vessen a több mint egy évtizede tartó korlátozásoknak

− fogalmazott a kormányfő.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy reményei szerint egy rendkívüli parlamenti ülést tartanak az európai integrációhoz kapcsolódó dokumentumcsomag, valamint a nemzeti kisebbségekről szóló törvényjavaslat megtárgyalására.

Feszült hangulat

Nemrégiben nagy port kavart a C8, vagyis a Kárpáti Nyolcak együttműködési kezdeményezéssel kapcsolatos vita, amelynek középpontjában a magyar kormányfő és az ukrán külügyminiszter állt. Magyar Péter szerint Magyarország nem tagja a C8-nak, az ország nem képviseltette magát a csúcson, továbbá kizárta annak lehetőségét is, hogy ukrán üzemanyagtároló épüljön a keleti határvidéken.

Érdemes megjegyezni, hogy a Külügyminisztérium közölte: a kijevi nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő jelen volt a találkozón.

A helyzet ezt követően eszkalálódott. Andrij Szibiha egy x-bejegyzésben élesen kritizálta a magyar kormány kommunikációját és akadályozásra, valamint elszigetelődésre épülő külpolitikát emlegetett.

Forrás: vg.hu