
RIA-RIA
Autonómiát követelt az ENSZ termében egy felvidéki fiatal
2024. nov. 30.


Az Esterházy Akadémia egykori növendéke, a csallóközi ifjú jogász összeszedett gondolatokkal, precízen elkészített ötlettel rukkolt elő Genfben. Kartai Gergő az igazság harcosaként elmondta, mit kíván a magyar nemzet szerves részét képező jelenlegi Szlovákia területén élő őshonos magyar közösség.
A felvidéki autonómia kérdése napjainkban egyáltalán nem aktív téma. A politikai realitások miatt valószínűleg nem is fog teljes körű autonómia megvalósulni a közeljövőben. A Szlovákiában élő magyarság autonómia melletti érvek leginkább a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét illeti, míg a másik oldal ellene szóló érvei a területi egység és a szlovák államiság megőrzését hangsúlyozzák.
Kartai azonban tudja, hogy a felvidéki autonómia nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális jelentőséggel is bír, és kulcsszerepe van a magyar közösség identitásának megőrzésében, a nemzeti közösséghez való tartozás érzésének erősítésében, és ezen nem változtat semmi, akár napirendű téma az autonómia, akár nem.
A felvidéki jogász az ENSZ Kisebbségügyi Fórumának 17. ülésszakán állt ki nemzettestvéreinek jogaiért. Az ENSZ Kisebbségügyi Fóruma csütörtökön és pénteken ülésezett Genfben a szervezet Emberi Jogi Tanácsának összehívására.
„A Kárpát-medencében több mint 12 millió magyar él, akik közül mintegy két és fél millióan a trianoni békeszerződés következtében kényszerültek hazájuk határain kívülre” - Ezzel a megcáfolhatatlan ténnyel indította Kartai beszédét.
A beszédében kiemelte, hogy az őshonos felvidékiekhez hasonlóan a világ számos részén élő őshonos nemzeti közösségek kulturális és nyelvi jogaikért, valamint a területi és gazdasági autonómia jogáért küzdenek, hiszen a kisebbségvédelmi alapon alapuló kollektív jogok hiányában az őshonos nemzeti közösségek védelmére nincs garancia.
Ez a helyzet „kevésbé szerencsétlen esetekben társadalmi egyenlőtlenségekhez és a szabadság értékeinek megsértéséhez vezet. Szerencsétlenebb esetekben ezt úgy hívják: casus belli” – vagyis háborús ok.
Kartai emlékeztetett, hogy az ENSZ azért jött létre, hogy békét teremtsen a világban, ennek ellenére konfliktusok vagy akár lehetséges háborúk magvai ott vannak az etnikai kisebbségek jogainak és jogos követeléseinek ignorálásában.
„Hogyan érhetnénk el hosszan tartó és fenntartható békét, ha alapvető szükségleteiket figyelmen kívül hagyják?”
Mint fogalmazott, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie: „a kisebbségek szenvedése mindig fenyegetést jelent a globális béke ügyére nézve”. Azt is leleplezte, hogy az állítólagos egyenlő bánásmód nem érvényesül, rendszeresen különbséget tesznek az egyébként hasonló helyzetben lévő őshonos nemzeti közösségek között a döntéseik során.

A Felvidéki magyarságnak a területi autonómia törekvése nem egy ördögtől való ötlet, különböző szempontokból előnyös lehet. Nem véletlen, hogy a szlovák politikai elit, különösen a nemzeti érzelmű pártok, a múltban mindig elutasították a magyar közösség területi autonómia követeléseit, az ilyen törekvéseket nacionalista irányzatokként kezelik ma is.
Összeszedtem néhány okot, amiért a magyarok közül sokan támogatják ezt az elképzelést:
- Kulturális és nyelvi jogok védelme: A területi autonómia biztosítaná a felvidéki magyar közösség számára a saját kulturális örökségük megőrzését és fejlesztését. Ez magában foglalná a magyar nyelv használatát az oktatásban, az állami intézményekben, a médiában, és a helyi közigazgatásban is. Az autonómiával rendelkező közösség könnyebben megőrizheti identitását, mivel a helyi döntéshozatal nagyobb mértékben figyelembe venné a magyar közösség igényeit.
- Politikai képviselet: A területi autonómia biztosíthatja, hogy a felvidéki magyar közösség a saját érdekeit hatékonyabban képviselhesse a politikai döntéshozatalban. A magyar közösség autonóm területe saját jogalkotási és kormányzati hatáskörökkel rendelkezhetne, ami segíthetne abban, hogy a helyi problémákat és igényeket jobban kezeljék, mint egy központi kormányzat esetén.
- Gazdasági fejlesztés: Az autonómiával rendelkező régiók gyakran nagyobb mértékű gazdasági önállósággal rendelkeznek, így képesek jobban alakítani a gazdasági politikáikat a helyi szükségletekhez igazodva. Az autonóm területek maguk dönthetnek a helyi fejlesztésekről, a munkahelyteremtésről és a gazdasági stratégiákról, amelyek jobban igazodhatnak a helyi közösség igényeihez.
- Szociális és oktatási szolgáltatások fejlesztése: Az autonómia lehetőséget adhat arra, hogy a felvidéki magyar közösség saját igényei szerint alakíthassa az oktatási rendszert, például magyar nyelvű iskolákat, egyetemeket és kultúrális intézményeket alapíthasson. Ez segíthet abban, hogy a fiatal generációk magyarul tanuljanak, és a helyi közösség számára fontos kulturális, vallási és szociális értékek megmaradjanak.
- Békés együttélés elősegítése: Az autonómia biztosíthatja, hogy a különböző etnikai és nyelvi közösségek, így a magyarok és a szlovákok, békésen együtt éljenek, miközben minden közösség megtarthatja saját identitását és jogait. A területi autonómia olyan politikai keretet adhat, amely lehetővé teszi az együttélést, miközben tiszteletben tartja az egyes közösségek érdekeit.
- Nemzetközi elismerés: A területi autonómia révén a felvidéki magyar közösség egy erősebb és elismertebb pozícióba kerülhet a nemzetközi politikai színtéren. Az autonóm státusz jogi elismerése és támogatása segíthet abban, hogy a magyar közösség számára biztosítva legyenek a nemzeti kisebbségek védelméhez szükséges nemzetközi garanciák.
Összességében a területi autonómia egy olyan lehetőséget biztosítana a Felvidéken élő magyar közösség számára, amely elősegítheti identitásuk megőrzését, gazdaságuk fejlesztését és politikai jogaink érvényesítését, miközben hozzájárulhat a békés, sokszínű együttéléshez is.

Kartai beszédében kiemelte: „egyszerűen azt kérjük, ami alapvető: a jogot, hogy saját magunk határozzuk meg sorsunkat, hogy méltósággal éljünk, és megőrizhessük kultúránkat és örökségünket. Legyünk egyértelműek: minden őshonos kisebbségnek eredendően jár az önrendelkezési jog!” – fogalmazott.
Majd így zárta beszédét: „Hirdessük bátran: autonómiát minden őshonos kisebbségnek. Autonómiát a Kárpát-medence őshonos nemzeti közösségeinek, autonómiát Felvidéknek!”

Mácsadi István


