LESZ, LESZ, LESZ

Az ikurriña, amely örökre beírta magát a baszk futball történetébe 2026. nov. 4.

1976. december 5-én a Real Sociedad és az Athletic Club mérkőzésén nem csupán a labdarúgásé volt a főszerep.

Inaxio Kortabarria és José Ángel Iribar egy olyan zászlóval vonult ki a pályára, amelynek nyilvános használata akkor még tiltott volt Spanyolországban. A baszk ikurriña felmutatása a Franco-diktatúrát követő demokratikus átmenet egyik emblematikus eseményévé vált, és a mai napig a két klub közös történetének egyik legfontosabb pillanataként él az emlékezetben.

A Real Sociedad és az Athletic Club összecsapása egy olyan korszakban zajlott, amikor Spanyolország éppen kilépett a több évtizedes diktatúra árnyékából, a nemzeti és regionális identitás kifejezése pedig továbbra is komoly politikai jelentőséggel bírt. Francisco Franco 1975. november 20-án bekövetkezett halála után megkezdődött az ország demokratikus átalakulása, ám a változások nem egyik napról a másikra mentek végbe. A baszk nyelv és identitás nyilvános megjelenítését a diktatúra hosszú időn keresztül korlátozta, a baszk zászló, az ikurriña használata pedig továbbra sem volt legális. A vörös, zöld és fehér színekből álló zászló a baszk közösség egyik legfontosabb jelképe volt. Felmutatása ezért messze túlmutatott egy egyszerű szurkolói gesztuson: a szabadság, a kulturális önazonosság és a demokratikus változás iránti igényt is kifejezte. Ebben a légkörben készült az a fénykép, amely később a baszk sporttörténelem egyik legismertebb felvételévé vált.

Titokban készült zászló, amelynek a stadionban kellett megjelennie

A történet egyik kulcsszereplője José Antonio de la Hoz Uranga, a Real Sociedad játékosa volt. Az ő kezdeményezésének köszönhetően került a mérkőzésre az a zászló, amelyet végül a két csapat kapitánya közösen mutatott fel. Mivel az ikurriñát nem lehetett egyszerűen megvásárolni az üzletekben, De la Hoz Uranga a testvérét kérte meg, hogy készítsen egyet. A zászlót ezt követően titokban kellett eljuttatni a stadionba. A korabeli beszámolók szerint a játékost útközben a rendőrség is megállította, ám a zászlót nem találták meg.

A küldetés azonban ezzel még nem ért véget. A zászlót be kellett juttatni az Atotxa stadionba, majd el kellett érni, hogy a két csapat játékosai vállalják a nyilvános felmutatását. A szervezésben Salva Iriarte, a Real Sociedad játékosa is közreműködött. A kezdeményezés végül mindkét öltöző támogatását elnyerte. A Real Sociedad csapatkapitánya, Inaxio Kortabarria egyeztetett az Athletic legendás kapusával és kapitányával, José Ángel Iribarral, aki szintén igent mondott az ötletre. A két klub hagyományos rivalizálása ellenére a játékosok egyetértettek abban, hogy ezúttal egy közös ügy fontosabb a pályán megszokott ellenfélviszonynál.

Iribar és Kortabarria: a kép két főszereplője

A fényképen bal oldalon, a Real Sociedad kék-fehér csíkos mezében Inaxio Kortabarria látható, míg a jobb oldalon, zöld kapusmezben José Ángel Iribar áll.

Kortabarria a Real Sociedad meghatározó védője és csapatkapitánya volt. Az Athletic Club oldalán Iribar képviselte a csapatot, aki nemcsak a baszk, hanem az egész spanyol labdarúgás egyik legismertebb kapusának számított. Hosszú bilbaói pályafutása során a klub egyik legfontosabb alakjává vált. A két játékos együtt tartotta a magasba az ikurriñát, miközben társaik felsorakoztak mögöttük. A jelenet egyszerre fejezte ki a baszk identitáshoz való ragaszkodást és a két klub közötti közösséget. A zászló mögött álló, civil ruhás férfi maga De la Hoz Uranga volt, aki nélkül a kezdeményezés aligha valósulhatott volna meg ebben a formában.

Az Atotxa közönsége hatalmas tapssal fogadta a jelenetet. A pályára lépő játékosok és a nézők számára világos volt, hogy valami rendkívüli történik: a diktatúra után alig több mint egy évvel egy korábban tiltott szimbólum jelent meg nyilvánosan, méghozzá a két legfontosabb baszk futballklub közös kiállásának részeként.

Öt gól a pályán, történelmi jelentőség azon kívül

A zászlófelmutatás után természetesen a mérkőzés is elkezdődött. A Real Sociedad fölényes, 5–0-s győzelmet aratott az Athletic Club felett az 1976–1977-es spanyol bajnokság 13. fordulójában. A hazaiak góljait Gaztelu a 3. percben és a 88. percben, Satrústegui a 27. és a 31. percben, Zamora pedig a 72. percben szerezte. A pályán tehát egyértelmű Real Sociedad fölény érvényesült, a találkozó mégis elsősorban a kezdés előtti esemény miatt vonult be a történelembe.

A történet különösen érdekes részlete, hogy a vesztes Athletic legendás kapusa, Iribar később is kiemelkedő emlékként beszélt erről a mérkőzésről. A vereség ellenére a zászló közös felmutatása olyan élményt jelentett számára, amely messze túlmutatott a futballeredményen. A baszk rangadó így nem egyszerűen egy emlékezetes derbi lett, hanem annak példája, hogyan válhat a sport egy társadalmi és történelmi jelentőségű ügy kifejezőeszközévé.

Az ikurriña legalizálása és a történelmi gesztus öröksége

A zászló nyilvános felmutatása után nem kellett sokat várni a jogi változásra. Az ikurriñát 1977. január 19-én legalizálták Spanyolországban. Később, Baszkföld autonóm státuszának kialakulásával a régió hivatalos zászlajává vált. Azt nehéz lenne bizonyítani, hogy kizárólag a futballisták gesztusa vezetett a legalizáláshoz, de az esemény kétségtelenül hozzájárult a zászló nyilvános elfogadásához, és a demokratikus átmenet egyik emblematikus pillanatává vált.

Ötven évvel később újra együtt lépett pályára a két kapitány

2026. november 1-jén az Athletic Club és a Real Sociedad a San Mamés stadionban idézte fel az 1976-os eseményt. José Ángel Iribar és Inaxio Kortabarria ismét együtt vitte pályára az ikurriñát, ezúttal az eredeti zászlóval, a két csapat jelenlegi játékosainak sorfala előtt.

A megemlékezés nem pusztán a múlt felidézéséről szólt. A két klub közös kezdeményezése annak az üzenetnek adott új hangsúlyt, amely ötven évvel korábban is megjelent: a sport képes olyan közösségi pillanatokat teremteni, amelyek a mérkőzés eredményénél jóval tovább élnek.

A két egykori kapitány újbóli pályára lépése méltó tisztelgés volt a történelmi gesztus előtt. A jelenet azt is bizonyította, hogy az 1976-os kép nem veszített jelentőségéből: továbbra is a baszk futball, a közösségi identitás és a demokratikus átmenet egyik legerősebb szimbóluma.

Az Atotxa gyepén ötven évvel ezelőtt két játékos emelte magasba a zászlót. 

Ma már a történet nemcsak a Real Sociedad és az Athletic Club közös emlékezete, hanem a spanyol labdarúgás egyik legfontosabb példája arra, amikor a futball történelmi jelentőségű pillanatot teremtett.

(spanyolfoci.hu)