AMMARHA!
Botticelli készíthette az Esztergomban előkerült freskókat!
2022. febr. 10.
Az esztergomi Studioló freskóit a firenzei quattrocento egyedülálló festőegyénisége, Botticelli alkothatta – mondta Prokopp Mária, aki elárulta azt is, hogyan kerülhetett Botticelli a Magyar Királyságba. A művészettörténész a Vasárnapnak adott interjút.
Sokan vannak, akik még nem hallottak Vitéz János esztergomi Studiolójáról és az ott talált szenzációs freskókról. Mik is ezek egész pontosan?
Nem véletlen, hogy ez a fantasztikus alkotás nincs benne a köztudatban, hiszen a freskók egy elzárt, máig nem látogatható részén találhatók az esztergomi várban. Magát a dolgozószobát is csak az 1930-as években találták meg. Esztergom török harcai során az épület nagyrésze összedőlt és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. A hódoltság alatt az esztergomi vár gyakran vált hadszíntérré. A studioló romjain is ágyúállást létesítettek.
Hihetetlen, de annak ellenére, hogy a freskó 340 évig volt a föld alatt, viszonylagos épségben megmaradt! Az évszázadok alatt teljesen összetömörödő föld ugyanis megvédte az épület belső oldalfalait, melynek egyikén a négy sarkalatos erény allegóriája látható.
Számítanak még az erények a közéletben, egyáltalán mik a sarkalatos erények és hogyan tehet rájuk szert az ember?
Ki készíthette ezt az egyedülálló freskót?
2007-ben Firenzében volt egy nemzetközi konferencia a reneszánszról, amelyen Mátyás király korának művészetét mutattuk be. Wierdl Zsuzsanna restaurátorral együtt én az esztergomi Studioló kutatásának új eredményeiről szóltunk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy annak festője az ifjú Botticelli lehetett.
Sandro Botticelli?
Igen, annak ellenére, hogy Botticellitől többnyire táblaképek maradtak fenn, mégis az Esztergomban talált freskó alárajzai pontosan mutatják azt a technikát, hogy az ezüstvesszővel hogyan dolgozhatott a művész. Olyan részletek is megfigyelhetők, amelyek ma a táblaképen nem láthatók.
Botticelli előszeretettel festette meg szerelmének arcképét festményein, a képen Prokopp Mária mutat példát erre (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Hogyan került volna Botticelli Esztergomba?
Ismert, hogy a 15. században Szécsi Dénes bíboros érsek kezdte meg az érseki palota bővítését, amelyet a humanista Vitéz János fejezett be. A Studioló, a 8×4 méteres, 6 méter magas terem egy reprezentatív helyiség volt, melyet Vitéz János – az Akadémia Istropolitana nevű magyar egyetem megalapítója – méltónak talált arra, hogy annak programját a falain megjelenítse. Ennek a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt az egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.
A falakon Dante Isteni színjátékának legfőbb üzenete jelent meg, amely a hét fő erény fontosságát hirdeti. A három isteni erény – Hit, Remény, Szeretet mellett –, amelyek allegóriái már elpusztultak – a négy ókori erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és Igazságosság ma is látható. A mennyezeten a hét fő bolygó allegóriája jelent meg, hirdetve, hogy Isten országába, a Paradisóban a Szeretet mozgat Napot és minden csillagot!
A humanista Vitéz János igen körültekintően választotta ki a számára legmegfelelőbb művészt, aki mélyen átérezte, megértette e gondolat embert és társadalmat formáló erejét.
Miért gondolják, hogy Botticelli alkotta a freskót?
Tudjuk, hogy Vitéz Jánosnak élénk kapcsolatai voltak az itáliai városállamokkal és egyetemekkel. Arra nézve nincs levéltári forrásunk, hogy kitől is rendelte meg a falképek elkészítését, de a művészettörténet számára az írásos adatoknál sokkal fontosabb maga a művészi alkotás. Ez Esztergomban, nagy szerencsénkre éppen a készítés kezdeti, alapozási fázisában maradt meg, mert a felső réteg, amit főképpen al secco technikával festett a művész, az lepergett a török háborúk során. Ebből biztosan lehet következtetni a művész kilétére!
Az esztergomi freskó alárajzolása, az alakok megjelenítése, az arcok, mozdulatok, a ruházatuk és a színezésük is egyértelművé teszi, hogy a firenzei quattrocento egyedül álló festőegyénisége, Sandro Mariano, a ragadvány nevén Botticelli egyik legkorábbi munkája áll előttünk.
A mester pedig a falbakarcolva az „MB” monogramot hagyta maga után.
Vitéz János Studiolójában fennmaradt négy Erény ábrázolása (Forrás: Vasárnap)
Van még, ami erősíti a feltételezésüket, hogy Botticelli festette a Studiolót?
Igen, 1470-ből ismerjük Botticelli első biztos festményét, az Uffizi képtárban lévő Erősség erényének az allegóriáját ábrázoló táblaképet. Erre a megbízást a Medici-megbízott Tommaso Soderínitől kapta a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio szomszédságába, a Kereskedők Háza nagyterme számára, egy másik Erény-allegóriával együtt. Ennek története igen érdekes. Ezt a megbízást ugyanis pár hónappal korábban Pietro Pollaiuolo kapta öt másik erényallegóriával megfestésével együtt. Amikor Pollaiuolo megtudta, hogy – a Firenzében még semmit sem alkotott fiatal festőt –, Botticelli is megbízták, hogy két erényalakot fessen meg a tőle megrendelt sorozatból, akkor pert indított a megbízó ellen. A per úgy végződött, hogy a fiatal Botticelli egy képet festethet meg a kettő helyett.
Stílusban van arra utaló jel, hogy valóban Botticelli festette a Studioló erényalakjait?
Botticelli előszeretettel festette meg szerelmének Simonetta Vespucci portréját. Ő Szerepel a Vénusz születése című jól ismert firenzei képen is a Vénuszra palástot borító Hora alakjában is. Ez az arc jelenik meg az esztergomi erényallegóriákon is.
Sandro Botticelli leghíresebb képe a Vénusz születése
– Mennyire sikerült elfogadtatni kutatási eredményüket?
A
2007. évi firenzei konferencia után 2017-ben Esztergomban rendeztünk
nemzetközi konferenciát a reneszánsz kori Európa Studiolóiról. Itt, egy
francia kutató, azt mondta, hogy ha a Studioló nem Botticelli, akkor a
Vénusz születése sem lehet az.
Az Uffizi képtár igazgatója 2016-ban egy teljes napot szentelt annak, hogy az állványon állva, közelről tanulmányozza a freskó részleteit. El volt bűvölve a csodától, a hihetetlenül magas színvonaltól. Elmondta, hogy mindezt tovább fogja vizsgálni, sajnos ma már azonban nem ő az igazgató. A kérdés csak akkor nyer biztos választ, ha a falképegyüttes megtisztítása befejezést nyer. Ez ma elsősorban anyagiak kérdése.
A Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatójától, L. Simon Lászlótól – aki az Esztergomi Vármúzeumnak is a felettese –, azt a választ kaptuk, hogy a restaurálás befejezésére lesz forrás, a 2017. évi konferencia előadásai pedig idén májusra kiadásra is kerülnek.
