A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Bugár és Dzurinda

Bukta fogta vodka a kék lagúnában 2023. jan. 19.

Jön! Jön! Jön! Új szlovák szappanopera bukott vodkaárusokkal, politikai elfekvőben hüllőtojásból keltetett európai sintérszagú ügynökökkel és az országot kiárusító tanácstalansági szagértőkkel.

Az új citromos vodkaalapú koktélpárt, mellyel kapcsolatban már több, az elmúlt években is sikertelenül futtatott európai szintű liberális, a politikai másodosztályban ótvarosodott, futottak még kategóriás messiás, mint M. Kollár vagy BB (a félreértések és félrekezelések elkerülése végett kérdezze meg látszerészét és elmeszakértőjét, de BB biztos, hogy nem a Forest Gump rákász barátja)! neve is fel-, vagy lemerült, valószínűen kék lesz, mint a Tátra felett az ég, vagy mint a baseball fatestápolóval karbantartott, fulladás utáni hulla. Vagy csak simán Mikulás kék, és milyen messze még a karácsony és az ég. 

De a nullás kékek, akiknek a érdekházasságuk sem biztosít egyelőre magasabb százalékot, mint a tartós tejben lévő zsírtartalom, versenyt futnak az idővel, mert a nyakunkon vannak az előrehozott választások, melyet pont, a még új pártelnöki pozícióra is teljesen esélytelenül emlegetett vagy emelgetett Heger bukta miatt kell előre hozni, egészen előre, a legelőre, ahol a bárányok a réten hallgatnak, füves legelőkön ballagnak. 

Az egykori „mecsiarizmus-ellenességre” építő, de mára már csak a „hakúna matáta-i” európai életérzésben asszociálódott Dzurinda, jelenleg éppen keresi azt az ellenségképet, amelyre most is ráerőltetheti a már béka segge alatt lévő népszerűséget. 

Ne legyen illúziónk, nem lesz nehéz kitalálni vagy kitálalni, hogy ebben igencsak nagy szerepet kap majd, a már ötödik kormányát sikeresen irányító Orbán Viktor és Magyarország is, 

mely az újdonsült európai talpnyaló globalista zsoldosok szerint nem kellő mértékben, vagy éppen sehogy sem ápolja a nyugati típusú megalkuvó, hazaáruló, és a saját polgárain kívül mindenkit kiszolgáló demokráciát.

S ha Orbán lesz az ellenségkép, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy minket, a felvidéken élő magyar nemzeti közösséget is megtaláljanak ebben az ellenségkeresésben. Ők sajnálatos módon nem érnek rá politizálni, mert éppen azzal vannak elfoglalva, hogy a 15 tagú sem ilyen, sem olyan, inkább valamilyen ,,nemleszünkpárt” Összefogás, és az alig több tagú Híd-platform saját életet élhet-e a párton belül a világ végezetéig, és még azon is túl, három napig, a Szövetség fedőnevű pártban.

Persze, akik nem felejtették el, hogy a mérhetetlenül öntelt és kioktató stílust, 

amit Ivan Miklos egykori pénz- és a tárcánk ürességéért felelős miniszter képviselt, 

visszatér-e a bukott szepességi vajdával, azok megkérdezhetnék előzetesen, vajon az Ukrajnának átnyomott és bőséges adományként az adóinkból felajánlott százmilliók helyett, vagy abból, nem lett volna-e ésszerűbb visszavásárolni a Dzurindáék által eladott létfontosságú állami közműveket, hogy ne kelljen a dolgozó népet nyúzni négyszeres villany, meg ötszörös gázszámlákkal.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a hős ukrán nép, és még hősebb Verdhova Rada és vezetőjük, a generalisszimusz Zselé által szellemi és anyagi fejőstehénnek tekintett, és akként is viselkedő Európai Unió és annak a világtörténelem legtehetségtelenebb, idegen zsoldban álló vezetése mit szól ehhez a projekthez, de ha elég ócsított minőségű, silány és hitvány, bólogató és színtelen szagtalan lesz, mint a puding utáni nullás fing, akkor bizonyára elnyeri tetszésüket.

Elsődleges szempont lesz ennek megítélésében a szolgalelkűség, valamint Ukrajna feltétel nélküli támogatása békés, lejárt szavatosságú és kiselejtezett volt szovjet fegyverekkel, főleg a világbéke megőrzéséért vívott egyetemes harcban, akár a saját állampolgárainak rovására is.

Végül is, mint az egykori szovjet úttörők, egy kis hazaárulásra és a haza kiszolgáltatására mindig kész politikusoknak semmi se drága, ha önmaguk, vagy kétes hatalmuk megőrzéséről van szó.

Ebben a tespedt láb- és hónaljszagú bábállamban minden lehetséges, és annak az ellentettje is. Az előrehozott választások versenyszelleme tehát előbújt a vodkás üvegből, mint a levelibéka az eső után, ami az aberrálisan liberált, vagy liberálisan aberrált jobbközép nyomi SaS háza táján máris időleges berezelést vagy vizelethajtási ingert eredményezett. A SaS úgy látszik, hiába köröz a Szlovákia nevű mezei egér prédája fölött, jönnek más jómadarak is, akik éhesebbek és talán élesebb is a szemük, mint a csipás pártvezérnek, aki legközelebb politikai partnerek hiányában, már csak önmagát tudja elárulni, ha nem figyel oda.

A 76 mezben grasszáló Eduard Heger hiába riszálja már a fokhagymagerezdnyi hátsóját, mert a piros lámpás kormánynegyed már bezárt, a madám hazament. Ha az SaS vezérmadár, nem lesz gyorsabb, mint a szerény ausztráliai ,,rancsán” a futótűz, lehet, hogy kimarad az év bulijából, és akkor úgy járhat, mint az agresszív hülyegyerek az első bálon. Fitogtathatja az erejét, maximum megkérdezheti, hogy „kő kóla?”

Néhány exportmadárral, esetleg mi is beszállhatnánk a kék lagúna fedőnevű projektbe, mert nekünk éppen kettővel több van, mint amennyi kellene, de lehet, hogy maguktól is kirepülnek a fészekből, ha ínségesebb idők jönnek.

És akkor együtt elénekelhetjük: szállj, szállj, sólyom szárnyán, a három betűn túl...





(Nyitókép: Teraz.sk)