LESZ, LESZ, LESZ

Drága szlovák barátaink, mi a baj? – avagy, hány bőr van egy sálon 2022. nov. 24.

Tudom, hogy sokszor jól esik szidnunk egymást és mindenki meg van róla győződve, hogy jogosan teszi ezt. Ti azért, mert Apponyi, mi azért, mert Beneš, és most ne menjünk bele ezekbe a vitákba, mert nem ez a cél. A cél nem más, mint valahogyan megértetni veletek pár dolgot és ehhez csak arra kérlek benneteket, hogy egy pillanatra gyertek át a mi oldalunkra, a magyarok oldalára, aztán majd mi is átmegyünk a ti, szlovák oldalatokra.

Rendben? Kezdhetjük? Na, akkor először képzeld el, hogy a Magyar Királyságban élsz, mint szlovák.

Jól elvagy a hegyek között, időnként leereszkedsz a magyarok köz és, bizniszeltek egy jót, tiszta win-win a helyzet. Aztán jön a hír, hogy tatárok, aztán meg törökök nyírják lejjebb a magyarokat majd két évszázadon át. Persze nem mész le a hegyekből, nem vagy hülye. Elmarad a jószomszédi üzletelés a magyarokkal, de megmarad az életed. Ők ott lent harcolnak a tatárral, törökkel, a magyarok fele ez idő alatt bele is pusztul a dologba, de ti aránylag nyugisan szaporodtok ott fent, max nincs minden nap akciós magyar szamóca meg szőlő az asztalon, édes Istenem és akkor mi van, fő az egészség, egyen a gyerek krumplit!

Így élsz békességben pár száz év alatt, az igaz, hogy a magyar nemesnek, meg a királynak adózol, na de az élet már csak ilyen, adózni kell.

Aztán ha világot látsz, és keresed a lehetőséget a jobb életre, akkor elindulsz. Van úgy, hogy az egész falud leköltözik Bácskába, Erdélybe vagy a Mátrába és a magyarok közé keveredve kezdtek új életet.

Akik maradtok a szülőföldön, szépen gyarapodtok. Nézd meg a statisztikai adatokat (Demografia Slovenska – Wikipédia (wikipedia.org), jöttetek fel, mint a talajvíz, testvér! Senki nem irtott benneteket, nem telepített ki, nem lőtt halomra, nem hurcolt el rabszolgának. Gondolj bele, aranyéletetek volt a Magyar Királyságban vazze! Oké, persze volt deresre húzás, meg izé, de nem azért mert szlovák voltál, hanem azért mert akkor ilyen volt a rendszer. Mit gondolsz, bennünket, magyarokat nem húzott deresre a köcsög helyi Döbrögi!? Dehogynem!

Aztán jött Apponyi az iskolaügyi törvényeivel, ami nektek nagyon nem tetszett. Ezt figyeld, milyen kemény volt Apponyi veletek:

„A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni.”

Nem semmi, ugye? A gyerek tízéves korára értse és használja a magyar „államnyelvet”. Pfff, aztaq, hát ez tényleg felháborító, nem is csodálkozom, hogy pl az Osusky gyerek nem is állt szóba emiatt a miniszterrel egy látogatása során, ezért ki is vágták a suliból, hogy aztán az USA-ban kössön ki, jól kiképezve Soros által (ez vicc, de amúgy nem is!) és Beneš helyett ő írja alá Trianonban, Csehszlovákia nevében a papírt…

Na és akkor most gyere át a magyar oldalra és jól figyelj. Most magyarként nézd vissza a fenti történetet, a szlovákok történetét.

Jól megvannak 1100 év alatt, kereskednek, oda mennek, ahová csak akarnak a királyságon belül, ha baj van lent, délen, akkor felhúzódnak a szállásokba, szaporodnak, gyarapodnak, mert gyorsak a zsincsicától, aztán ha egy kicsit magyarul kellene megtanulni, akkor indul a balhé, ami 1920-ban oda vezetett, ahova…

Ők (a szlovákok), akkor, - 1907-ben, - morogtak Apponyi törvényei miatt, mi, - 2022-ben, - zokszó nélkül tanítjuk a gyerekeinket a szlovák nyelvre, hogy már tízévesen ne vesszen el a szlovák közegben, lepedőnyi méretű szlovák jelképek vannak kötelező jelleggel minden magyar osztályban. Ott kell, hogy lógjon a szlovák zászló minden magyar faluban és ha esetleg focizni támadna kedvünk ebben az országban, akkor még oda se vihetünk magunkkal magyar zászlót. A magyar vármegyeházában nem beszélhetünk magyarul, és még sorolhatnám. Közben 1920 óta, az akkori kb 800.000 magyar fele eltűnt 2022-re.

Értitek ugye? Az utolsó száz év alatt 2.000.000-ból majd 5.000.000 szlovák lett, miközben 800.000 magyarból 400.000 lett. Feel the differenece? Capito!?

Na, ez a bajunk veletek. Amíg mi a tatár, török, habsburg ellen a seggeteket védtük és a vérünket adtuk a hazáért, és gyengült a magyar a Kárpát-medencében, addig ti erősödtetek, és ezt nem felhánytorgatni akarjuk, csak letesszük a tényeket az asztalra.

Lehet veletek értelmesen beszélni ezekről a makacs és valós tényekről? Annyira jó lenne, ha lehetne, de közben azt olvassuk, hogy Rajkán szállást adott nektek a magyar és már készültök őt kiverni a saját házából. Hát így nehéz lesz veletek…

Tudjátok az a helyzet, hogy Orbán Viktor sálján az a térkép 1100 évig a ti térképetek is volt. Ez is makacs tény. Ezt nektek nem letagadni kellene, hanem büszkének lenni rá, hiszen magyar királyok óvták a puszta léteteket. Ezért hála járna és nem az, hogy az iskoláitokban a gyerekeiteknek azt tanítjátok, hogy ezek a királyok, nemesek szlovákok voltak, és elsumákoljátok a Magyar Királyság tényét. Nem kellene hazudnotok, mert így tényleg nehéz lesz az együttműködés, pedig arra most nagy szükségünk van. Megint.

Drága szlovák barátaink! Ne dobjátok ki a régi receptet, ha 1100 évig megvédett benneteket Magyarország, akkor a következő 1100 évben is készen áll erre a feladatra.

Hideg tél jön, vegyen mindenki sálat! Utóirat: már a tojás meg a krumpli is ársapkás „magyarba”. Gondoltam, szólok nektek…