LESZ, LESZ, LESZ

Eljött az ideje a kulturális élet újraszervezésének! 2023. jan. 14.

A falvak egykori pezsgő és társadalmi életét alaposan átformálta a Covid-19 világjárvány, aminek levét mind a mai napig isszuk. Elmaradtak a szórakoztató, közösségépítő rendezvények, a helyi történelmi megemlékezések, a csoportos kirándulások. Az elmúlt közel két évben korlátozott volt a szabadságunk, elidegenedtek egymástól az emberek, és gyakorlatilag teljesen megszűnt létezni a közösségi élet.

Segítsünk magunkon, indítsuk újra falvainkban, városainkban a kulturális életet!

A normalizációs folyamat elkezdődött, de hosszú időbe telik, amíg a régi kulturális szintet elérjük, amibe óriási szerepe van a helyi civil társadalmi-kulturális kezdeményezéseknek, ugyanis a művelődés iránti igények nem szűntek meg, csupán háttérbe szorultak. Az újraszerveződés az elmúlt nehéz időszakot túlélt intézményrendszernek a feladata. Persze, önmagában ez kevés ahhoz, hogy élettel, értelemmel és élményekkel töltsük meg a kulturális színtereket, polgárainknak igényes kikapcsolódást biztosíthassunk.

Konkrét tervekkel, elképzelésekkel, kellő motivációval, apró lépésekkel azonban vissza lehet, sőt vissza is kell építeni a magyar kultúra alapköveit.

Itt jön képbe a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete – Csemadok feladata.

Több mint 70 éve működik, politikai pártoktól független, annak ellenére, hogy tagjai gyakran szerepet vállalnak a hazai társadalmi és politikai életben. Egy olyan szervezet, amely hosszú évtizedek óta még mindig használja tagsági igazolványát, amelyhez az ember érez egyfajta kötődést, annak van felhatalmazása, ereje a közösséget újraéleszteni. A 450 alapszervezetet magába ölelő intézménynek van Felvidék-szerte aktív hálózata, kiépített struktúrája, helyi mozgatórugói, megélt tapasztalata, közösségformáló ereje, és mostmár a „Lex Csemadok” vagy „Csemadok-törvényként” ismert 300 ezer eurós forrása is csak a szlovák államtól.

Közös ügyünk és felelősségünk a helyi szervezetek felélesztése, aktivizálása, működtetése, majd bővítése, és ezáltal a felvidéki magyarság újraélesztése.

Néhány alapszervezetnél szükséges radikális módon a gyökeres reformok végrehajtása. Elsősorban fiatalítani kell tagságot. Be kell vonzani a mai ifjakat, olyan események szervezésével, amelyek a szórakozásról, az értékes szórakozásról nekik, róluk szólnak. Mindemellett kitűzött célként növelni kell a taglétszámot, a szórványba legalább a stagnálási szintet igyekezni elérni. Olyan eseményeket kell szervezni, amely minden korosztályt megszólít. A megújult módszerek és struktúrák segítségével újra meg kell tölteni kulturális színtereinket élettel, értelemmel és élményekkel.

A lelkünk egészségéhez, személyiségünk épüléséhez, formálódáshoz a kultúra, a kikapcsolódás és a szórakozás mind elengedhetetlenül fontos. A kultúraéhes, ám passzív személyek, az érthető okokból nem annyira mobilis, idősebb generáció előtt nem szabad bezárni a kapukat, hanem el kell hozzájuk juttatni a kultúrát.

Az importált, drága és az anyagi megtérülés kockázatát magában hordozó kulturális programok megrendelése a jelenlegi bizonytalan, állandóan változó helyzetben és körülmények között nem időszerű. Azonban könyvbemutatók, filmvetítések, író-olvasó találkozók, történelmi eseményeinkről való megemlékezés nem igényel különösen nagyobb összegű anyagi befektetést.

Nagy szükség van a csapatépítésre, a rendezvényekre, hogy falvainkat ne csak adófizető polgárok lakják, hanem aktív, lokálpatrióta közösség működjön ott, aki, ha kell, megtudja szervezni önmagát.

Ne legyenek illúzióink, a helyzet katasztrofális. Az elöregedés, a motivációhiány, az igénytelenség, a generációs különbségek, a passzív vezetőség, a rossz társadalmi megítélés, a többi helyi szervezet együttműködésének hiánya, az anyagi korlátozottság számos helyen mind-mind sújtja falvaink alapszervezeteit. Ezeknek a nyomait még hosszú ideig fogjuk érezni, de nem szabad csüggednünk. Közös erővel és elszántsággal minden egyes településen újraindítható a kulturális élet, a szerencsésebb településeken, ahol aktív szerepet fejtett ki eddig is az alapszervezete, ott „csak” szorgalmas munkával tovább kell vinni a zászlót.

Nem szabad a munkát megspórolni. Dolgozzunk pátriánk, közösségünk, régiónk szellemi kulturális örökségének gyarapodásáért.

Munkára fel!

(Nyitókép: Magyar Tudat)