RIA-RIA

Élő örökség Gútán: a pünkösdi sortáncjárás története és jelentősége 2025. jún. 10.

A gútai pünkösdi sortánc nemcsak egy ünnepi esemény, hanem egy több mint százéves hagyomány, amely a közösség összetartozásának és identitásának egyik legfontosabb kifejeződése. Ez az élő népszokás mára a város egyik legmeghatározóbb kulturális öröksége lett, és egyedülálló módon maradt fenn a régióban.

A sortánc eredete egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza. Bár a második világháború utáni évek jogfosztottsága alatt egy időre megszakadt a hagyomány, 1950-ben a Csemadok helyi szervezetének közreműködésével újraélesztették. Azóta évről évre megrendezik, pünkösdvasárnapon, fiatalok részvételével, akik népviseletben, élő zenére, táncolva járják be a város utcáit. A menet során felköszöntik a város vezetőit, helyi intézményeket, és örömteli hangulatot hoznak Gúta lakói közé. A sortáncot rendszerint zenészek és díszes lovaskocsi is kíséri, így az esemény az egész város közös ünnepévé válik.

Az ünnep egyik látványos eleme a „vámkerék” felállítása, amely egy szalagokkal gazdagon díszített kocsikerék, magas rúdra erősítve. Ezt a Kikelet Tánccsoport állítja fel a város főterén, és a közösségi összetartozás jelképévé vált. A sortánc és a vámkerékállítás mára hivatalosan is részei a Felvidéki Magyar Értéktárnak, kiemelt kulturális értékként elismerve a gútai közösség örökségét. 

Az idei rendezvény után Gúta város hivatalos oldala így fogalmazott:

„A pünkösdi sortáncjárás több, mint 100 éves, ma is élő hagyomány városunkban. Ma mindenki táncolt 🥰 Köszönjük.”

Ez az örökség nem csupán múltidézés – a jövőt is formálja. A fiatalok aktív részvétele biztosítja, hogy a sortánc ne csak fennmaradjon, hanem tovább is éljen, évről évre új tartalommal gazdagodva.