CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Eltűnnek az adócsalók Szlovákiában, és mostantól mindenki tisztességes lesz? 2026. aug. 13.

Kevesebb adóbűncselekmény, kevesebb vádemelés, kevesebb elítélt. A számok alapján akár úgy is tűnhet, mintha Szlovákiában egyik évről a másikra eltűntek volna az adócsalók. De tényleg erről lenne szó?

Szlovákiában 2025-ben látványosan visszaesett az adóbűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma. Tavaly 635 személy ellen indult eljárás adóbűncselekmény miatt, miközben 2024-ben még 1496-an voltak. Ez 861 fővel, vagyis 57,6 százalékkal kevesebb.

Elsőre akár azt is gondolhatnánk: remek, Szlovákia lakossága hirtelen rájött, hogy az adókat bizony be kell fizetni. Csakhogy azért ne siessünk ennyire.

A legfőbb ügyész 2025-ről szóló jelentése szerint az adóbűncselekmények szerkezete ugyan változott, az elkövetés formái és módszerei azonban lényegében ugyanazok maradtak. A leggyakrabban üldözött adóbűncselekmény tavaly is az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása volt.

Ráadásul az ügyészség maga is arra figyelmeztet, hogy a statisztikákra a jogszabályi változások is hatással voltak. Vagyis a kevesebb büntetőeljárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanilyen arányban kevesebb lett az adócsalás.

1496 helyett 635

A különbség valóban látványos. A 2025-ben büntetőeljárás alá vont 23 343 személynek 2,7 százaléka volt érintett adóbűncselekményben.

Az ügyészek tavaly 348 személy ellen emeltek vádat, míg 2024-ben még 901 ember ellen. Ez 61,4 százalékos visszaesés. Az elítéltek száma szintén csökkent: 437 személyt ítéltek el adóbűncselekmény miatt, szemben a 2024-es 737-tel. Ez 40,7 százalékos visszaesés. Ha csak ezeket a számokat nézzük, tényleg felmerülhet a kérdés:

Szlovákiában eltűnnek az adócsalók, és mostantól mindenki tisztességes lesz?

Nos, azért ezt még ne jelentsük ki. Az adócsalás továbbra is létezik

2025-ben 45 személy ellen indult büntetőeljárás adócsalás miatt. Az ilyen ügyekben az elkövetők például áfa- vagy jövedékiadó-visszaigényléssel próbálnak jogtalanul pénzhez jutni az állami költségvetés rovására.

2024-ben még 88 személy ellen indult ilyen eljárás, vagyis a visszaesés 49 százalékos. A vádemelések száma 65-ről 28-ra csökkent, ami 57 százalékos visszaesést jelent. De a 28 még mindig 28.

Az adócsalás tehát nem tűnt el. Ahogy attól sem lett mindenki tisztességes adófizető, hogy a büntetőeljárások száma csökkent.

A számok mögött ugyanis ott van egy fontos tényező: a jogszabályok változása. Az ügyészség szerint ezek a változások befolyásolták, hogy egyes jogellenes magatartásokat miként minősítenek büntetőjogi szempontból.

Ezért a statisztikai visszaesésből nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy maga az adóbűnözés is ugyanilyen mértékben szorult vissza.

Ha valaki jogtalanul igényel vissza áfát, vagy egyszerűen nem fizeti meg azt az adót, amelyet meg kellene fizetnie, akkor az állami költségvetés veszít. És nem csak a költségvetés.

A tisztességesen működő vállalkozás befizeti az adókat és járulékokat, miközben az adócsaló megpróbálja csökkenteni a saját terheit. Ez pedig könnyen olyan versenyelőnyt jelenthet számára, amelyhez nem teljesítményből, hanem szabálykerülésből jut hozzá.

Az ügyészség ezért az adóbűnözést súlyos negatív társadalmi jelenségnek tekinti, amely az állami költségvetést és a gazdasági versenyt egyaránt kedvezőtlenül befolyásolja.

Szóval eltűntek az adócsalók?

Nem.

Legalábbis a 2025-ös adatokból ezt biztosan nem lehet kijelenteni.

1496 helyett 635. 348 vádlott 901 helyett. 437 elítélt 737 helyett. Adócsalás miatt pedig 45 büntetőeljárás és 28 vádemelés.

A számok csökkentek. Az adócsalás viszont továbbra is létezik. A kérdés ezért inkább az, hogy valóban kevesebb lett-e az adócsalás, vagy csak kevesebb olyan eset van, amely a megváltozott jogszabályok miatt büntetőeljárásként jelenik meg a statisztikákban.

Mert az azért túl szép lenne, ha Szlovákiában egyetlen év alatt egyszerűen mindenki rájött volna, hogy adót csalni mégsem olyan jó ötlet.