MAGYAR KÁRTYA

Felmentette a bíróság az Összetartozás-emlékművet állító dunaszerdahelyi civileket 2026. máj. 21.

A besztercebányai Specializált Büntetőbíróság első fokon felmentette a dunaszerdahelyi „Trianon-emlékmű” ügyének vádlottjait. Vagyis azt a hét felvidéki magyart, akiket éveken át próbáltak úgy beállítani, mintha minimum a Monarchia visszaállítására készültek volna egy kopjafa és egy országzászló segítségével, de leginkább Szlovákia elpusztítására törtek volna.

A történet már önmagában is abszurd: a 2020-ban felállított Összetartozás Emlékműve miatt szélsőségességgel vádoltak meg helyi közéleti szereplőket, pedagógusokat, kulturális szakembereket, civileket. Az ügyészség szerint ugyanis az emlékmű a két világháború közti irredenta országzászlókra emlékeztetett, 

ezért már-már a nemzetbiztonságot veszélyeztette.

A vádirat logikája alapján lassan minden történelmi emlékmű mellé ki lehetne rendelni egy terrorelhárító egységet. Ha valaki magyar zászlót tesz ki, az gyanús. Ha Trianonról beszél, az az ország létét veszélyezteti. Ha pedig emlékezni mer arra, hogy a Felvidéken valaha magyar többségű városok voltak, akkor máris jöhet a „szélsőséges propaganda” bélyege.

A legszebb az egészben, hogy az ügyész még felfüggesztett börtönt is javasolt a vádlottaknak. Mert hát mi más is fenyegethetné jobban a modern európai demokráciát, mint néhány dunaszerdahelyi magyar civil és az emlékműve?

Az ügy ráadásul évekig húzódott. Nyomozás, szakértők, bírósági tárgyalások, politikai felhangok –

a teljes állami apparátus izgult rá arra, hogy bebizonyítsák: a nemzeti összetartozás emlegetése veszélyes ideológia, a magyarok márpedig irredenták és börtönbe velük!

Közben persze a valódi a problémák – maffiaügyek, korrupció, erőszakos bűncselekmények – valahogy kevésbé izgatják a progresszív jogvédők lelkiismeretet.

A mostani elsőfokú döntés legalább annyit kimondott: mégsem bűncselekmény magyarnak lenni Dunaszerdahelyen. Bár a tempót elnézve, pár év múlva talán ezt is külön bírósági ítéletben kell majd megerősíteni.

Az egész per inkább szólt politikai üzenetküldésről, mint jogról. Arról, hogy meddig lehet elmenni a magyar identitás kriminalizálásában úgy, hogy közben Brüsszelből senki se kérdezzen kellemetleneket. Mert ha valahol Nyugat-Európában ülne bíróság elé hét ember egy történelmi emlékmű miatt, már rég tele lenne vele a nemzetközi sajtó. Felvidéken viszont ez valahogy még mindig „érzékeny történelmi kérdés”.

A vádlottak most első fokon fellélegezhetnek.

De az ügy szépen megmutatta, milyen idegállapotba kerül a szlovák nacionalista közeg attól, ha a felvidéki magyarok nem hajlandók elfelejteni a saját történelmüket.

Nyitókép: Googlemaps