VÖRÖS PROSZTÓ

Fico kormánya csak a nyár végén fedezte fel az aszályt: bizottság már van, stratégia még nincs 2026. szept. 12.

Szlovákiát idén súlyos aszály sújtja, a kormány azonban csak a nyár végén kezdett komolyabban foglalkozni a problémával. Robert Fico most már rendkívüli szárazságról beszél, és saját vezetésével új bizottságot is létrehozott. Konkrét cselekvési terv egyelőre nincs, a gazdáknak pedig a már bekövetkezett károk után nyújtott támogatás marad az egyik legfontosabb kormányzati eszköz.

Az idei év már tavasszal egyértelmű figyelmeztetést küldött. Áprilisban olyan kevés csapadék hullott Szlovákiában, hogy ez lett a legszárazabb április azóta, hogy 1881-ben megkezdődtek a meteorológiai mérések. A 145 éves mérési időszakban korábban nem volt példa hasonlóan száraz áprilisra.

A gazdálkodók már ekkor attól tartottak, hogy a csapadékhiány milyen következményekkel járhat a nyári hónapokban. Az ellenzék válságstáb összehívását sürgette, a kormány azonban nem állt elő konkrét intézkedésekkel.

A figyelmeztetések ellenére a kabinet nem kezdett átfogó program kidolgozásába. A probléma közben nem tűnt el, hanem egyre súlyosabbá vált. A nyár folyamán rendkívüli hőhullámok sújtották Szlovákiát, a mezőgazdaság pedig egyre nagyobb nyomás alá került.

Mire a kormány érdemben napirendre vette az aszály kérdését, az idei szárazság következményeit már csak korlátozottan lehetett volna enyhíteni. Egy kormányzati intézkedés ugyanis nem tudja visszahozni azt a termést, amelyet már tönkretett a vízhiány.

Fico-kormány végül a nyár végén, a nyitrai Agrokomplex kiállítási központjába kihelyezett kormányülésen kezdett  foglalkozni az üggyel.

A kormány az Agrokomplex területén tartott kihelyezett ülésén öt, egymással összefüggő mezőgazdasági intézkedést is elfogadott. Ezek közül az aszály szempontjából a legfontosabbak:

• 30 millió eurót különítettek el a 2026-os aszály okozta mezőgazdasági károk kompenzálására. A kifizetésnél nem egyszerűen a megművelt terület nagysága számít majd, hanem az igazolt gazdasági veszteség, figyelembe véve a biztosításból származó esetleges térítéseket is.
• 77,7 millió euróval megemelték a 2027-es közvetlen agrártámogatások keretét. 
• 37 millió eurót biztosítottak előlegként a helyi akciócsoportoknak, ami elsősorban a kisebb települések és térségek projektjeinek finanszírozását segíti.
• 19,7 millió eurós rendkívüli támogatást adtak a gazdáknak a műtrágya- és energiaárak emelkedése miatt – ebből 6,5 millió euró uniós forrás, a többi állami pénz.
• Emellett létrehozták a Nemzeti Víz- és Aszályügyi Bizottságot, amelynek élére Robert Fico került, alelnökei pedig Richard Takáč mezőgazdasági és Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter lettek.

Így most nagyon sok kérdés felmerül, hogy a kormány hogyan, milyen sorrendben akarja kezelni a problémákat. A már bekövetkezett mezőgazdasági károk enyhítése sürgős feladat, de ezzel párhuzamosan azt is meg kellene határozni, hogyan lehetne csökkenteni a következő aszályok hatását. Ha az első mindig az aktuális veszteségek megtérítése, a megelőzés pedig későbbre marad, akkor a kormányzat folyamatosan csak a következményeket kezeli.

Az idei év ebből a szempontból fontos figyelmeztetés lehet. A szárazság nem egyik napról a másikra jelent meg, hanem már tavasszal érzékelhető volt. Az áprilisi rekord szárazság után még volt idő arra, hogy a kormány legalább a nyári kockázatokra felkészüljön. Ez azonban nem történt meg olyan mértékben, hogy az érdemben megváltoztassa a későbbi helyzetet.

A most létrehozott bizottság ezért akkor töltheti be valódi szerepét, ha nemcsak az aktuális károkra reagál. A testület előtt álló feladat éppen az lehet, hogy összekösse a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szempontjait, és ezek alapján hosszabb távú megoldásokat keressen.

Ehhez azonban nem elegendő az sem, hogy az öntözésre több pénz jusson. Az öntözés ugyanis csak akkor jelent tartós megoldást, ha közben a rendelkezésre álló vízkészletekkel is megfelelően gazdálkodnak. Ha a víz gyorsan eltűnik a tájból, az öntözés iránti igény is egyre nagyobb lehet.

A cseh példa pedig azt mutatja, hogy még egy jól hangzó kezdeményezés is elveszítheti a lendületét, ha a kezdeti politikai figyelem után nem következnek konkrét lépések. Szlovákiában ezért most nem az lesz a legfontosabb, hogy milyen nevet kapott az új bizottság, hanem az, hogy milyen munkát végez majd.

A következő hónapok végül választ adhatnak arra is, hogy a mostani kormányzati reakció valódi fordulatot jelent-e a vízgazdálkodásban, vagy az idei aszály után ismét visszatér a megszokott gyakorlat: amikor bekövetkezik a baj, az állam pénzzel próbálja enyhíteni a következményeket. A különbség csak akkor lesz érezhető, ha a következő szárazság idején már nem ugyanott tart majd az ország, mint most.