ZSÍR
Ha a természet rendjét védi az alkotmány, védje a történelmi valóságot is
2025. szept. 29.
A szlovák parlament bebizonyította, hogy ahol politikai akarat van, ott alkotmányos változtatás is lehetséges. Ideje volna végre a kisebbségi jogokat is méltó helyükre emelni.
A szlovák parlament legutóbbi döntése mérföldkő: az alkotmány egyértelművé tette, hogy csak két nem létezik – férfi és nő. Ez a változtatás nem pusztán jogi szigorítás, hanem világos üzenet: Szlovákia kiáll a józan ész, a természet rendje és a hagyományos értékek mellett. A béranyaság tiltása, az örökbefogadás szabályozása és az egyenlő bérezés rögzítése mind olyan pont, amely a társadalom stabilitását, a család védelmét és az emberek közötti igazságosságot szolgálja.
Ez a gyors és határozott lépés ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel. Ha ilyen egyszerűen és gyorsan lehet módosítani az alkotmányt, akkor éppen itt az ideje más, régóta megoldatlan problémák rendezésének is.
Az alaptörvény kezdő sora – „Mi, a szlovák nemzet” – nem tükrözi a valóságot. Szlovákia ugyanis nem homogén nemzetállam: lakosságának legalább egyötöde más nemzetiséghez tartozik – magyarok, ruszinok, németek, romák, lengyelek és más közösségek.
Ezek a népcsoportok nem csupán statisztikai adatokat jelentenek, hanem évszázadok óta alakítják az ország arculatát, kultúráját és gazdaságát.
Ha a parlament képes volt elszántan kiállni a férfi és nő világos különbsége mellett, akkor legyen bátorsága kimondani azt is, hogy Szlovákia a magyaroké is. A politikai akarat bizonyítottan megvan: most rajtuk múlik, hogy a nemzetiségi és nyelvi jogok elismerése is végre méltó helyére kerüljön az alkotmányban.
Mácsadi István



