„Jobb itthon a fekete, mint máshol a fehér” 2023. máj. 15.

Nem tudjuk, hogy a mai nap, hogyan vonul be majd a felvidéki magyar politizálás történelmébe, azonban abban biztos vagyok, számos tapasztalattal és tanulsággal szolgál majd az emberi „karakterről”, mely mindenhol számít - a péknél, az orvosnál, a kőművesnél -, csak éppen a politikában nem, ahol azt a karakteres emberek gondolják. 

A hétvégén, minden agresszív liberális nyomás ellenére (F.O.S,. Soros-média, rádió, volt és jelenlegi ügynökök) nem hátrált meg a Szövetség nemzeti-konzervatív szárnya, és azt tette, amit a józan gondolkodású felvidéki magyar választó, melyet nem fizet a liberális „mainstream” valamilyen poszton vagy munkahelyen, elvár tőle. 

Hiába futtatták a volt Most-Híd vezért, Bugár Bélát, mint a sarki fűszerest

- aki nemrégiben, néhány éve még, teljesen véletlenül, a maffiózó Fico-kormányt mentve, és felszínen tartva, a Maldív-szigeteken reggelizett, majd ebédelt, később vacsorázott is azzal politikai bűnözővel, Marian Kočnerrel, aki hamarosan életfogytiglani börtönbüntetése keretén belül gondolhatja át a baráti kapcsolatait -, nem sikerült éket vernie közénk. 

Már ez a tény is sokakat gondolkodásba ejthet, vajon milyen erkölcsi és politika, eszmei joga lehet az egykori párttársainak ezek után kifogást emelni egy olyan politikus beemelése ellen a Szövetség választási listájára, mint Gyimesi György, akinek a nevéhez nem fűződik a tisztességes munka és eredményesség mellett semmilyen mocsok, ellentétben azokkal, akik a személyét vizsla módon lusztrálják. Lelkük rajta. 

Ha elmennek, hát menjenek, majd kiderül minden, előbb-utóbb. Meg minden más is.

Például az, hogy a hetente, lassan Gyurcsány Feritől is többször bérmálkozó és pálfordulást végrehajtó Összefogás kinek az irányítása alatt áll, vagy nyugszik pitizve, mint a pincsi kutya. (Nem, mintha nem tudnánk). Ennyi beépített tégla után nem is csoda, ha az épület, melyet alapok nélkül húztunk fel, inog. De nem fog összedőlni, mert nem hagyjuk. Addig is beindulhat a liberális médiában a hazugságcunami, meg a szentté avatási folyamat. Mert szentből van több is. 

Orosz Örs is egy ilyen szent. Vagy legalábbis hasonlít az egyikhez, hiszen többször tagadta meg Gyimesit (akit nemrégiben, és ez a jellemére utal, még igaz barátjaként hordozott végig a más pénzével kituningolt Tompaszögi Fesztiválján, ahol a jövő liberális értelmetlenségének a kinevelése, keltetése és agymosása folyik évek óta) egymaga, mint Péter Jézust. 

A hasonlatokat azonban ne vegye túl komolyan senki, mert Gyurit sem akarom Jézushoz, Oroszt meg pláne Péterhez hasonlítani. Ez csak egy példa a dolgok megértésére. 

Jelenleg a Világi gatyamadzagján rángatott Összefogás még hiteltelenebb lett, mint a Híd-platform, akiknek legalább van (némi) változatlan álláspontja önmagához képest, még ha az számunkra, mint közösség számára kedvezőtlen vagy kevésbé emészthető is. Az a gerinctelenség és takonyelvű politizálás, mely szétfolyik, mint a zsebkendőben a nátha végterméke, világossá teszi számunka, hogy ki is hívta életre ezt a formációt. 

Világi terveibe azonban belezavart Gyimesi Gyuri, mert hiába futtatta fel nagyon sok pénzen Örsikét, aki a szoboröntéstől a palacsintasütésig mindenhez is ért 

- csak politizálni meg szlovákul beszélni nem tud -, de ez utóbbiban nem lejáratható, mint anno Menyhárt József, mert ő liberálisan nem tud szlovákul. 

A globalizmusban a nyelvtudást és annak használatát azonban másképpen kell értelmezni, nem feltétlen beszéd formájában. Egy hónapja az Összefogás a Híd mellé állt a Gyimesi kérdésben, majd váltott, és támogatta azt, majd Világi ukázára ismét váltott. Ez az elvtelen, gerinctelen, íztelen és szagtalan, véleménytelen és semleges „maradjunk ki minden konfliktusból, ha lehet” kezdő szettes bagázs, többször váltott arcot és köpönyeget, mint nyuggerek vizeletes gatyát. Annyira szánalmasak és nyálasak, hogy lefolynak a fényképekről, amikor filmezed őket. Az, hogy a „nem alapítunk pártot” Mózes is belefolyt, és belefolyatta azt az asztaltársaságot ebbe a játékba,  jelzi, mindenfajta közösségi szolgálatra teljesen alkalmatlanok, és csak feladatot teljesítenek. 

Sajnos ennek a kárvallottjai nem a Szövetségben maradók, hanem az egész felvidéki magyarság lesz, 

de lehet, hogy ez a végső tisztulási folyamat vezet majd el minket ahhoz, hogy végleg letisztuljon a kép az emberek fejében. 

Az választók szolgálata ugyanis nem a parlamenti, busás fizetéssel és hatalmi pozícióval, és seftekkel való üzletelést jelenti, hanem azt, hogy a mindennapokban kiálljunk mellettük, segítsük és szolgáljuk őket, a legjobb tudásunk és erőnk szerint.

A Híd Platform mostani álláspontja,  amihez megVILÁGisodva csatlakozott az Összefogás is, hogy egyetlen személy, név szerint Gyimesi György érkezése a választási listára minden eddigi elfogadott elvet és egyezséget felborít a Szövetségen belül, már csak azért sem állja meg a helyét, mert ha kollektíven távoznak innen, 

és életbe léptetik a „B” tervüket, amit most még nem tudjuk, hogy mi, csak sejtjük, akkor semmivel sem lesznek jobb helyzetben, mint MOST. 

Sőt! Tegyük fel, hogy a Hlas nevű, szirénhangokon éneklő csapathoz távoznak. Csak halkan kérdezem, hogy abban a társaságban vajon mindenki feddhetetlen, elfogadható, kiváló és makulátlan múltú és jelenű elme, aki mellé tisztességgel, minden kétely és ellenérv nélkül odaállhatnak majd? És mi lesz, ha a börtönben csücsülők egyszer csal el kezdenek énekelni ezekre? Akkor hová mennek majd? Az mellett, hogy egy ilyen listán lesznek (ahova megtűrt, apró politikai haszon reményében a közösségüket cserbenhagyva, elárulva) minden feltétel nélkül, számokként beillesztve, még csak az ott szereplő jelöltek ruhájának a színét sem kifogásolhatják, nemhogy a politikai vagy az emberi minőségüket. 

Ez nem számít nekik? Legyen ez tehát a Hlas vagy az agresszív Szlovákia, vagy ne adj' isten Simon Zsolt kétoldalnyira nyújtott hosszú nevű pártja,

amelyből úgy kandikál ki a hamisság, mint a sárguló repceföldön fotózkodó pártmegvezető fülei, ahová az Összefogás vagy a Híd pártütői tartanak, megtűrt kirakati figuraként érkeznek, úgy , hogy a véleményükre nem, csak rájuk, mint megosztókra lesz szüksége a pártnak, hogy lehetőleg minél több szavazatot szippantsanak el az érdekeiket felvállalni nem akaró felvidéki magyar választókból. 

A kérdés a végére már csak az, hogy Pellegrini, Saková, Simon Zsolt, Michal Šimečka, Heger, Káčer vagy Naď társasága mennyivel hitelesebb és elfogadhatóbb a felvidéki magyarság számára, mint Gyimesi Györgyé a Szövetségben? 

A válasz ott van a kérdésben. Annyira, mint amennyire Ódor Ľudovít Lajos és a kormánya nem a köztársasági elnöknő hivatalnokkormánya, hanem szakértői. 

De ha menni akarnak, hát menjenek! Felnőtt emberek. Mi nem ítéletet mondunk, arra van felsőbb hatalom. Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit, így Petőfi Sándor, a világirodalom egyik legnagyobb költőjének szavára, aki a nemzetét és a hazáját is jobban szerette önmagánál, hogy higgyék el azok, akik máshol, és nem a sajátjaik között keresik a boldogulást, hogy 

„Jobb itthon a fekete, mint máshol a fehér”.

Nyitókép: Plus 7 Dní