TE BUZERANT!

Karácsonyi Körkép Hamran módra 2025. dec. 22.

Van valami különösen abszurd abban, amikor karácsony előtt, az elcsendesedés időszakában egy volt rendőrfőkapitány a Körkép hasábjain oszt erkölcsi bizonyítványt. 

Már önmagában is furcsa párosítás ez, de mi készséggel elhisszük, hogy a szlovákiai baklazsánzsurnalisztika hős lovagja, az egyre mélyebbre süllyedő Körképet vezető Király Zsolt valóban a szabad véleménynyilvánítás zászlaját lengeti. Csakhogy a szabadság nem mentesít a felelősség alól. És itt kezdődik a probléma.

Mert arra már nincs mentség, hogy bármit is tesz Gubík László, abban a Körkép mindig problémát, gyanút, hátsó szándékot lásson. Különösen akkor visszás ez, amikor a Magyar Szövetség elnöke nem magánérdekből, hanem az egész szlovákiai magyar közösség javára cselekszik.

Hamran az interjúban olyan „tényeket” enged meg magának, amelyek politikailag jól hangzanak, csak éppen nem igazak. Ilyen az a sugallat is, hogy Gubík László pártelnökként járt volna el minisztériumi folyosókon, és így intézett volna el közel százezer eurós támogatást. 

Hamran ezt mondta: „jó példa erre, amikor Gubík pártelnökként a smeres Takáč földművelési miniszternél járt, és rövid időn belül közel százezer eurós támogatást sikerült elintéznie”. Ez a mondat azonban ebben a formában nem vélemény, hanem valótlan állítás, vagyis hazugság. 

A valóság ennél jóval prózaibb, és dokumentált. A martosi vendégházra vonatkozó pályázatot még Gubík László politikai szerepvállalása előtt nyújtották be a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökséghez. A támogatás utófinanszírozásos rendszerű, 15 százalékos önrésszel, vagyis nem „elintézhető”, hanem kizárólag az építkezés befejezése és sikeres ellenőrzés után folyósítható. A pályázó a Martosi Rendezvényligetet működtető Martevent Kft., amelyben Gubík mindössze 15 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik, kizárólag jogszabályi kényszer miatt. Sem gyors minisztériumi folyosózásról, sem politikai szívességről nincs szó, csak egy pályázatról, amelynek részleteit nyilvános sajtótájékoztatón, videókkal alátámasztva ismertették.

De persze ezek a részletek nem illenek bele abba a narratívába, amelyet Hamran és a Körkép évek óta épít. Abba a történetbe, ahol a Magyar Szövetség mindig gyanús, az egység mindig veszélyes, és ahol a bomlasztás valahogy mindig „kritikus gondolkodásként” van eladva.

Hamran közben hiteles, fiatalos magyar erőről beszél, új irányról, megújulásról. Szép szavak ezek, csak éppen nehéz komolyan venni őket annak fényében, amit a komáromi beszélgetőesten láthattunk.

Érdemes felidézni, hogyan is nézett ki Hamran és tiszás-liberális kollégáinak egyik nagyívű komáromi rendezvénye. A „demokrácia kontra diktatúra” címen futó esten minden adott volt ahhoz, hogy valami történjen – leszámítva persze a közönséget.  

A székek fele üresen maradt, a maradék 20 széket néhány hűséges érdeklődő foglalta el, akik vélhetően már az első mondatoknál azon gondolkodtak, miért is nem maradtak inkább otthon. Hamranék a tömegek erejéről szenvedélyesen tudnak beszélni, megidézni azonban nemigen.

Az esemény hangulata leginkább egy rosszul szervezett meglepetésszületésnapra emlékeztetett. Még az est egyik beharangozott „attrakciója”, Borbély Alexandra sem jelent meg, ami önmagában többet mondott minden politikai elemzésnél. Két órán át toleranciáról szónokoltak, majd az első kellemetlen kérdésnél lemorogták a kérdezőt. 

 Ez a közönség nélküli politizálás az a háttér, ahonnan Hamran ma hitelességről és új irányról oktat. A Körkép interjú egy újabb epizód egy olyan sorozatban, amelyet saját maguknak készítenek, saját magukról, és egyre inkább csak saját maguknak.

A legőszintébb pillanat talán mégis az volt, amikor Hamran kiábrándítónak nevezte a szlovákiai magyar választók döntéseit. Ő nem a közösséget akarja képviselni, hanem a közösséget átnevelni szeretné. 

És ebben tökéletes partner a Körkép. Egy lap, amely ma már nem az egységes magyar érdekképviselet erősítésében érdekelt, hanem annak gyengítésében. Mindent megtesznek azért, hogy az egyetlen magyar pártot kívülről, belülről rombolják, bontsák – interjúkban elhangzott hazugségokkal, féligazságokkal, félmondatokkal, összeesküvés-elméletekkel. 

Karácsony előtt ez különösen visszataszító. Nem azért, mert ilyenkor ne lehetne vitázni, hanem azért, mert ilyenkor talán jobban látszik, ki dolgozik valóban a közösségért, és ki csak a saját szerepét keresi a reflektorfényben.

Hamran István Körképen való szereplése, az egész felhajtás, a hangzatos interjúk és dicsérő kijelentések ellenére, a közönség marad a józan ítélkező. Minden bomlasztás hiába.