
RIA-RIA
Katasztrofális teljesítményt nyújtott a DAC
2024. júl. 26.
A sok befektetett eurómillió ellenére úgy néz ki, hogy a Konferencialiga első selejtezőkörét sem tudja megugorni a magyar szurkolótáborát kihasználó csapat. A dunaszerdahelyiek 4:0-ra kikaptak a Zira vendégeként Azerbajdzsánban.
Az első félidőben siralmas teljesítményt nyújtott a sárga-kék együttes, igaz kidolgozott helyzetig a második félidőben sem jutottak. A mérkőzést látva nem meglepő, hogy már az 52. percben 4-0 volt a hazaiak javára.
Sok kérdés megfogalmazódik ilyenkor az emberben.
Miért vannak előnyben részesítve az afrikai, és mindenféle „amatőr” külföldi játékosok az akadémia növendékeivel szemben?
Miközben a klub azt állítja, hogy az ország legszínvonalasabb sportakadémiájával rendelkezik már több, mint egy évtizede, akkor eddig miért nem nevelt ki egyetlen egy játékost sem, akit beépített volna hosszútávra a csapatba?
Az ilyen teljesítményt nyújtó csapatnak miért kell több tízezer eurót kereső edző-menedzser-játékos?
Andzouana, Kasa, Kacaraba, Ramadan... csakhogy néhány nevet említsek, akik siralmas teljesítményt nyújtottak. Mivel a csallóközi gárda eddig egyedüli magyar csapatként volt jelen a palettán, mindig eljártunk amolyan betyárbecsületből szurkolni. Nem érdekelt, hogy otthon nem tudjuk legyőzni Nagymihály csapatát, nem érdekelt, hogy Dunaszerdahelyen a legdrágább a belépő, nem érdekelt, hogy ihatatlan a sör.
És nagyon sokan vagyunk ezzel így, akik hetente több száz kilométert utaztunk, több tíz-száz eurót ráköltva a csapatra. Cserébe nem nyertünk évtizedek óta bajnokságot, sorra az első meccseken esünk ki a Konferencialigából, és otthon aláz bennünket az ősellenség Slovan, és a magyargyűlölő Nagyszombat.
De kezd betelni a pohár. Már többször megfogadtam, hogy a stadion közelébe nem teszem a lábam, de a szívem egyszerűen nem engedte a nehéz időkben magára hagyni a csapatot.
Az eszemmel gondolkodva azonban azt kell mondjam, ezt másképp kellene tegye minden szurkoló. Amíg a magyarságon való élősködés, a pénzszerzés, a rajtunk való nyereségvágy az első számú prioritás, addig nincs helye a felvidéki magyarságnak a stadionban.

Mácsadi István
