A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Székely Magyar

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…” 2022. máj. 23.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Kereken 100 éve csendült fel először a Székely Himnusz, melynek szövegét Csanády György, zenéjét Mihálik Kálmán szerezte.

A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek; eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték egy betétdala volt Bujdosó ének címmel, és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. Az évtizedek során azonban a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani.

A kerek évfordulóra a Magyar Mozgókép Szemle-díjas Takó Sándor és a történelmi dokumentumfilmek alkotójaként ismert Bárány Krisztián rendezésében magával ragadó himnuszfilm készült. A filmben olyan ikonikus székelyföldi szimbólumok jelennek meg, mint a Csíksomlyói búcsú, a Gyilkos-tó, vagy a székelyderzsi Szent László legenda-freskók.

A székely himnuszt máig sok kritika éri, mondván, sem poétikailag, sem zeneileg nem megfelelő.

Gyurcsány Ferenc korábbi bizalmasa, Dessewffy Tibor szociológus szerint például „egy középszerű műdal, nem fejez ki semmit”.

A Gyurcsányféle hazaárulóktól már megszoktuk, nekik a nemzeti dolgok nem számítanak, a hazaszeretet idegen fogalom a szótárukban.

Mások úgy vélik, egy nemzetnek egy himnusza van és lehet, a magyaroké pedig a Himnusz, de minden kritika és leminősítés ellenére magyarok milliói számára, határon innen és azon túl spirituális jelentéssel bír, és 2009-től Székelyföld hivatalos himnusza.

(Nyitókép: Magyar Nemzet.hu)

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!