TE BUZERANT!

Kipottyant a szekrényből a budajkás csontváz 2023. febr. 3.

Hiába nyalt be tövig a partállami titkosszolgálat ügynökéből rendszerváltóvá, majd újabban az újmarxista ideológia hű nyaloncává, terjesztőjévé vált hivatásos köpönyegforgató, a derűs napjai a nagypolitikában megvannak számlálva.

Egyes politikusok véleménye szerint a neoliberális média és politikum elengedte a még nemrég felmagalszalt matovičbuktató, pártütő lipsi kezét.

A mór elvégezte a dolgát, a mór mehet.

Nehogymá' beleköpjön az igazi libling, a PS levesébe!

Gyimesi is valahogy így értékelte ki fb-posztjában a budajbuktatás körüli helyzetet. Azzal a kiegészítéssel, hogy minden bizonnyal ez a sors vár Sulíkra is.

Mert a lipsik számára immár, feladatuk elvégeztével, az előrehozott választások időpontjának ismeretében, egyszerűen feleslegessé, sőt, kolonccá váltak.

De vissza a micisapkás maci- és travibarátra!

Szerdán este a szlovák köztévé egyes csatornáján lement egy friss dokumentumfilm, amely Budaj ingoványos múltjával foglalkozott.

Kiderült, hogy a korábbi mellébeszelése, ködösítése ellenére bizony ügynök volt a nagy rendszerváltó!

Persze nem ő volt az egyetlen komcsi bérenc, aki túlélte bársonyos módszerváltást. Számos korábbi hithű főkomancs lett hirtelen hívő, meg persze befolyásos politikus. De leginkább újgazdag vállalkozó, majd kisvártatva szürke eminenciás oligarcha.

Nem kezdek a nevek felsorolásába, mert egyrészt hosszú lenne a sor, másrészt, ahogy a nívós díjátadókon mondani szokás, nehogy kifelejtsek valakit. Még valaki zokon venné, hogy kihagytam.

Na, de vissza a mi házmester fedőnevű barátunk aktájára, amelyre annó Mečiar főmufti is utalt, és most valahogy előkerült az olomouci aktatemetőből!

Jani barátunk pechjére pont most.

Főleg azért szomorú a történet, mert Budaj korábbi állításait a dokumentumfilmben az akkori legjobb barátai cafolják.

Akik akkor nem is sejtették, hogy a spanjuk a titkosoknak énekel róluk.

Elmondásuk alapján Budaj őszintétlensége és tetteinek indoklása fáj nekik leginkább.

A volt ügynök ugyanis azzal magyarázza beszervezésének okát, hogy másképp nem kapott volna útlevelet, hogy utazhasson.

Hát, Istenem... Sokan akkoriban nem azért nem utaztak külföldre, mert nem volt útlevelük, hanem azért, mert nem tellett rá.

Azt pedig, hogy eltitkolta a barátai elől, hogy köp rájuk, azzal magyarázza a filmben, hogy ha tudtak volna róla és valamelyiknek eljár a szája, azért 7 éves börtönbüntetést is kaphatott volna.

Hát, igen. Ez is egy szempont. Igaz, önös, de szempont.

Pláne annak tudatában, hogy azoknak a szerencsétleneknek, akik az ilyen ügynökök általi bemoszerolások miatt kerültek zár alá, sínylődtek vallatószobákban vagy az uránbányák kényszermunka-táboraiban, nem volt lehetőségük arra, hogy így mentsék a bőrüket.

Egyébként a kommunista titkosszolgálattal való együttműködés vádja már 1990-ben megingatta Budaj politikai karrierjét, amikor Vladimír Mečiar azzal vádolta meg, hogy ügynök volt. De perdöntő bizonyítékot akkoriban nem akart vagy nem tudott felmutatni.

Az ŠtB kézzel írott kötelezettségvállalása miatt, ami már akkor előkerült, Budaj kicsit maszatolt az ügy körül, és a megbánás egyfajta jeléül közvetlenül az 1990. június 9-i választások előtt lemondott a VPN-listáján való parlamenti indulásról.

Az aktája viszont állítólag eltűnt, így nehéz volt a vádakat bizonyítani.

Akkoriban az újságíróknak ugyan elismerte, hogy egyike volt azoknak, akik az StB nyilvántartásában munkatársként szerepeltek, de bővebben nem bontotta ki akkoriban a sötét történetet.

Több mint 30 év után viszont mégiscsak valahogy előkerült az a bizonyos, elveszettnek hitt dosszié.

Hogy vajon miért épp most, amikor épp szakadár platformot gründolt magának, bizonyossággal nem tudni. De azt tudjuk, hogy véletlenek nincsenek.

A feltételezésekről a bevezetőben írtam.

Budaj további politikai sorsa, a ʼ89 novemberi rendszerváltó garnitúra utolsó mohikánjaként, ezáltal igencsak bizonytalanná vált. Annak ellenére, hogy Budaj egy adhoc sajtótájékoztató keretében azonnal megpróbálta relativizálni a bűnét és tisztára mosni a viseltes, enyhén vonalkódos fehérneműjét.

Azt is mondta, hogy Heger megbízott kormányfő hisz neki és továbbra is élvezi a bizalmát.

Ja, mert neki most minden parlamenti kacsó fontos. De nem biztos, hogy sokáig képes lesz a liberális elvtársat a víz felett tartani.

Mert az ellenzék a fejét, azaz az azonnali lemondását követeli. Fico fel is szólította Čaputovát, hogy azonnali hatállyal hívja vissza megbízott miniszteri posztjáról.

A bizalom Budaj irányába ezzel az üggyel a sajátjátjainál is megtört. Matovičnak már az sem eshetett túl jól, hogy Budaj elpártolt tőle. Pedig ő csinált minisztert belőle. Janó inkább a balliberális fősodor felé vette az irányt.

Vesztére.

Talán ha meglapult volna és nem kezdett volna el arcoskodni, akkor az a bizonyos akta ott pihenhetett volna a szürke portakaró alatt az olomouci levéltárban az idők végezetéig.

Talán.

(Forrás: rtvs, ma7, Fotó: Facebook, KVM)