CINK
Lassan eltűnnek Szlovákia termőföldjei
2026. aug. 6.
Miközben a gazdák egyre gyakrabban küzdenek aszállyal és takarmányhiánnyal, Szlovákiában hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradnak parlagon. Természetvédők szerint már mintegy 300 ezer hektárnyi egykori rét, legelő és gyümölcsös vált műveletlenné, ami nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a vidéki élővilágnak is komoly veszteséget jelent.
Olvastam a Pravda.sk honlapján, hogy természetvédők szerint Szlovákia mezőgazdasági területeinek jelentős része lassan kikerül a termelésből: becsléseik alapján már közel 300 ezer hektárnyi földet borítanak cserjék és spontán kinövő fák. Ez akkora terület, amely méretében egy kisebb szlovákiai régióval is felér, miközben a szakemberek úgy vélik, ezeknek a földeknek komoly szerepük lehetne az ország élelmiszer-termelésében és a vidéki gazdálkodás megerősítésében.
A természetvédelmi szervezetek szerint a probléma nem új keletű. Sok helyen évtizedekkel ezelőtt felhagytak a rétek, legelők és kisebb gyümölcsösök művelésével, mert a gazdálkodás nem volt kellően jövedelmező, a birtokviszonyok rendezetlenek maradtak, a nehezebben művelhető térségek pedig nem kaptak elegendő támogatást. Az egykor hasznosított területek így fokozatosan bozótossá váltak, és mára már alig emlékeztetnek korábbi állapotukra.
A szakemberek ezeket a földeket „fehér területeknek” nevezik. Bár hivatalosan továbbra is mezőgazdasági művelésre nyilvántartott parcellák, valójában már nem vesznek részt a termelésben. A becslések szerint ezek aránya már megközelíti az ország mezőgazdasági területeinek egy nyolcadát.
A természetvédők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezeknek a földeknek a helyreállítása nem csupán a gazdák érdeke lenne. Az ismét művelésbe vont területek növelhetnék a hazai takarmánytermelést, enyhíthetnék az aszály okozta veszteségeket, és lehetőséget kínálnának azoknak a fiatal gazdálkodóknak is, akik ma leginkább megfelelő földterület hiányában nem tudnak önálló gazdaságot indítani.
Az elmúlt évek száraz időszakai különösen rávilágítottak arra, milyen nagy értéket képvisel minden megművelhető hektár. Miközben sok állattartó kénytelen takarmányhiánnyal szembenézni, több százezer hektár termékeny föld marad kihasználatlanul.
A természetvédelmi oldal ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a bozótosodás nem jelent automatikusan gazdagabb élővilágot. Ha megszűnik a kaszálás és a legeltetés, először a magas fű, majd a cserjék és a fák veszik át az uralmat. Ennek következtében eltűnnek a napfényt igénylő vadvirágok, velük együtt pedig visszaszorulnak a beporzó rovarok, valamint számos madárfaj is, amelyek a nyílt gyepekhez kötődnek.
A szakértők ezért nem teljes erdősítést, hanem célzott helyreállítást sürgetnek. Ennek lényege, hogy a természetes értéket képviselő fákat és bokrokat megőrizzék, ugyanakkor újra használhatóvá tegyék azokat a területeket, ahol a bozótosodás már veszélyezteti az értékes gyepeket és a hozzájuk kötődő élővilágot.
Vannak már működő példák is. Civil szervezetek és helyi gazdák együttműködésével eddig több ezer hektár felhagyott mezőgazdasági területet sikerült megtisztítani és ismét hasznosításra alkalmassá tenni. A kezdeményezők abban bíznak, hogy a következő uniós támogatási időszakban több forrás jut majd hasonló projektekre, így a ma még elvadult földek egy része ismét a mezőgazdaság és a vidéki táj szolgálatába állhat.
Mácsadi István



