CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Lassan mondom: Nem! Lesz! Gázár! Emelés! 2025. okt. 4.

…mondta Lendvai Ildikó, majd lett gázár-emelés.

Aztán a bicikliző Dzurinda 1998-ban a kampány finisében bejelentette: megduplázzuk a fizetéseket!

Az emberek a nagy Mečiar-ellenes eufóriában ezt is elhitték neki, aztán perszehogy nem dupláztak semmit, illetve igen, a rezsiköltségeket, mert kellett a pénz a friss gazdának, a gyarmattartó Nyugatnak.

Gátlástalanul hazudtak mindkét országban azok a pártok, amelyek nem patrióta politikát folytattak, hanem szervilis magatartást tanúsítva tárták szét magukat az EU meg a NATO falloszarcú politikája előtt.

Ócska szajhaként viselkedtek és hagyták magukat pár üveggyöngyért elvarázsolni a finom kezektől…lettek kitartott brüsszeli cédák, miközben azt hazudták a népnek, hogy ők a nyugati szalonok úridámái. Ugyankérem!

A Nyugat mindig is tudta, hogyan kell megvásárolni a „tudatlan” bennszülötteket, majd rövid pórázon tartva, rabszolgamunkára kényszeríteni őket.

Most sincs ez másként, hiszen az EU-tól csak az kapja vissza a közös, brüsszeli kasszába tagdíjként és egyéb módon befizetett pénzét, aki kussol és joviális viselkedésével nem zavarja a köreiket. Akkor visszakaphatsz a pénzedből egy kis sztrádára, vasútra, de csak módjával, nehogy túl gyorsan fejlődj, mert arra vigyáznak, hogy az élet minden szférájában megtartsák a 89 előtti távolságot Nyugat és Kelet között.

Mégis mit gondoltok, hogy miért nem sikerül utolérnünk a Nyugatot bérekben, immáron 35 éve?! Nos azért, mert a bennünket velük összekötő eszköz, nem a partneri kézfogás, hanem egy orrfogó, (amit a vágóhídon a bikák orrlyukába tesznek) és ezért te, ha megveszel, se tudsz közelebb kerülni a „gazdádhoz”, hiszen az stabilan tartja ezt a kényszerítő eszközt a kezében és ha neked közeledni támadna kedved, akkor szorít rajta egyet.

A te dolgod egy, amit a Republic anno megénekelt:

Húzd az igát, ez a dolgod!

Húzd az igát, ameddig bírod!

Húzd barom, húzd barom, húzd!

Aztán ha te már nem bírod a fájdalmat és valahogy kiszabadulsz az orrfogóból, akkor a saját, kiherélt részedből készült bikacsökkel ütnek rajtad, amolyan „demokratikusan”, mert nem úgy van az, hogy a rabszolga önálló, szabad életre kel, mint Kunta Kinte.

Itt rendnek kell lenni, a Nyugat rendjének!

Az a demokrácia, amit ők annak tartanak.

Az a szólásszabadság, amikor azt mondja mindenki, amit ők hallani akarnak.

Az az igazságos háború, amit ők vívnak.

Az a jogos terjeszkedés, amit ők hajtanak végre.

Az a szép, amit az ő kék szemei annak látnak.

Az a jó kormány, amit ők odaraknak a nyakunkra.

Zárszóként csupán annyit, mindegy, hogy Lendvai Ildikónak, Magyar Péternek, Mikulás Dzurindának, vagy Sulíknak, Ódornak, stb hívják ezeket a szolgalelkűeket, egyet sem szabad a kormányrúd közelébe engedni, és igenis ellent kell állni, mert elég volt ebből az orrvezetős, üveggyöngyös csicskademokráciából!

„Ha pediglen nem fizetünk,

Aszondja, hogy jaj minekünk,

Háborút küld a magyarra,

Országunkat elfoglalja

Foglalod a kurvanyádat.

De nem ám a mi hazánkat!...

Hadat nekünk ők izennek,

Kik egy nyúlra heten mennek”

Petőfi 1848 május