ZSÍR

Mácsadi István: Öntsünk tiszta vizet a pohárba! 2025. ápr. 9.

A párt etikai bizottsága kizárta Gyimesit. „Pityuka, te is az ő pártját fogtad, te voltál az egyik legnagyobb propagálója, a kollégáiddal egyetemben, nem feledjük a múltad, az akkori Piros7.es portálon leírtakat” – szólt a figyelmeztetés több ember szájából.

Vegyük górcső alá a történteket!

Igaz, hogy 2023-ben Gyimesi keresett fel azzal a szándékkal, hogy magasabb szinteken is dolgozzak a közösségemért. Óriási megtiszteltetés volt a legfiatalabb jelöltként, mindössze huszonkét évesen felkerülni a magyar párt 150-es listájára. Lehetőségként fogtam fel, és valóban ez lehetővé tette számomra, hogy politikai tapasztalatokat szerezzek, és a szabadidőmben, fiatalos energiámmal hozzájáruljak valamilyen szinten közösségem fejlődéséhez.

Nagy büszkeséggel töltött el, hogy emberekért dolgozhattam, falunapokon, különféle rendezvényeken kezet foghattam a választópolgárokkal, meghallgathattam a helyi problémákat, és írásaimmal, tetteimmel, tanácsokkal egy aprócska láncszemként igyekeztem segíteni az ő problémáik orvoslásában. Igen, teljes meggyőződéssel, minden tudásommal, saját, kis brigádmunkából megspórolt pénzemmel, összes tettemmel azon voltam, hogy legyen végre hangja a felvidéki magyarságnak Pozsonyban.

Ez az élmény nemcsak, hogy formálta a politikai szemléletemet, hanem még jobban megerősített abban, hogy továbbra is elkötelezett legyek a közösségért végzett munkában. Nem bánom, hogy ezt a lépést megtettem.

Három pontban fogalmaztam meg akkor a döntésemet:

1. Gyimesi György személye miatt indultam, aki megkeresett, felkért, hogy dolgozzunk egy közös ügyért. Őt akkoriban rengeteg támadás érte ideológiai meggyőződése miatt, ezért is fontosnak éreztem kiállni értékeink mellett. Hiányoltam a párt kommunikációjából és tetteiből az eszmék és elvek melletti kiállást, amit vallok, és ami szerint élek, a keresztény értékek védelmét. Tiszta hittel, erős kézzel a normalitás pártján volt a szlogen.
2. Szerettem volna a politikából kiábrándult embereknek a hitét visszaadni, a korrupciómentes életutammal legfőképp azokat képviselni, akiknek szintén fontosak ezen értékek.
3. Szerettem volna a munkámmal bizonyítani, megmutatni, hogy a nemzeti-patrióta-keresztény-konzervatív felvidéki választópolgárnak igenis erős hangja, s hozzájárulni, hogy hiteles képviselete legyen a pozsonyi parlamentben.

Gyimesi lehetőséget kínált, amivel éltem. Farnadon volt az első nagy közönségtalálkozója, majd a főzőversenyen is tiszteletét tette, eljött az emberek közé. Kulturális rendezvényeket, a helyi hagyományokat ápoló programokat szerveztem, és igyekeztem viszonozni hálámat, amiért lehetőséget biztosított a politikai munkámhoz.

Meggyőződésem volt, hogy helyesen cselekszem, nemes ügyet szolgálok az ő segítségével, ezért is osztogattam az arcképével ellátott pólóit a fiatalok körében Gombaszögön, és ezért is utaztam el Rimaszombatba a megjelent könyveit szétosztani, mert szilárdan hittem benne.

Két-három évvel ezelőtt még teljesen másképp láttam a politikát. Azóta sok minden változott, és bővült a tudásom, ami más perspektívát adott a politikai döntések és folyamatok megértésében. 

Az egyik legnagyobb változás, hogy azóta a pártelnök személye is megváltozott, és ez új irányokat hozott a párt működésében.

Egyes döntések és irányvonalak most sem tükrözik teljes mértékben az álláspontomat, de a jelenlegi pártelnök személye, műveltsége és éleslátása számomra egyelőre garanciát jelentenek. 

Ő nemcsak egy politikai vezető, hanem olyan személy, aki mélyen ismeri a közösségünk történelmét, értékeit és szükségleteit. Az ő tudása és tapasztalata erősíti bennem a hitet, hogy a párt irányítása alatt a közösségünk érdekei mindig elsődlegesek lesznek.

Sajnálom, hogy a dolgok odáig fajultak, hogy Gyimesit eltávolították a pártból, de próbálok hinni benne, hogy még van annyi erőnk, hogy az etnikai alapon szerveződő párt képes valóban hatékonyan képviselni a kisebbségi közösségek, így a felvidéki magyar emberek valódi érdekeit a legfelsőbb szinteken is.

Igen, Gyimesi „embere” voltam, és nem is bánom, mert hittem benne, hogy ezzel egy jó ügyet szolgálok. Támadni ahogy eddig sem, úgy ezután sem fogom, emberi mivoltom ezt nem engedi. Továbbra is maradok, ha szükség lesz rám, az egyedüli magyar párt és az emberek szolgálatában.