MAGYAR KÁRTYA

Merre tovább Kárpátalja? 2025. márc. 7.

Tényleg itt az idő Kárpátalja elcsatolására?

Donald Trump határozott fellépése Zelenszkijjel szemben egyértelművé tette, hogy az új amerikai adminisztráció kész akár erővel is rábírni az ukrán elnököt a békekötésre. Ha így sem sikerül, akkor pedig egyszerűen magukra hagyják az akadékoskodókat, hogy győzzék le egyedül az oroszokat.

Mindezek fényében igen valószínű, hogy közeleg a békekötés, a háború lezárását azonban Ukrajna aligha úszhatja meg területi veszteség nélkül. 

És itt merül fel a minket, magyarokat is érintő kérdés, hogy mi lesz Kárpátaljával? Az ukrán maffiaállam korábban is előszeretettel használta céltáblának a területén élő oroszokat és magyarokat, ami miatt megalapozott az aggodalom, hogy a vesztes háború után is a még ott élő magyarokon kívánnak majd bosszút állni a soviniszta erők. 

Joggal merül fel tehát, mi legyen Kárpátalja sorsa?

Egyes szlovák politikusok már megszólaltak, hogy számukra mi lenne a legelfogadhatóbb forgatókönyv. A Smer-SD kormánypárt EP-képviselője, Erik Kaliňák kijelentette, hogy ha Oroszország elérné Ungvárt, és teljesen elfoglalná Ukrajnát, Szlovákiának végre megbízható szomszédja lenne.

A magyargyűlölő, soviniszta Ján Slota fia egyenesen Moszkváig utazott ezügyben tárgyalni. Ő igényt tart Kárpátalja területére, gyenge történelmi képességeire támaszkodva megindokolta, hogy az is bizony ősi szlovák föld. 

Egyelőre Kárpátalja hazatéréséről senki nem beszél. 

Pedig most, amikor a nagyhatalmak átrajzolják az elmúlt évtizedekben ismert geopolitikai térképet, Magyarország kormánya benyújthatná jogos igényeit, elkezdhetné meghozni a szükséges diplomáciai lépéseket a visszacsatolás előkészítésének ügyében. 

Az Antall-kormány már egy magyarellenes történelmi bűnt elkövetett 1991-ben, amikor figyelmen kívül hagyta a Kárpátalja autonómiájáról szóló 1991. december 1-jei népszavazás döntését. Annak idején a 90 százalék feletti részvétellel megtartott népszavazáson a lakosság 78 százaléka voksolt a kárpátaljai autonómiára, és ezen belül a beregszászi járás 81,4 százaléka nyilvánította ki akaratát a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozása mellett. Ennek ellenére Antall József 1991. december 6-án aláírta az ukrán–magyar alapszerződést, amelyben lemondott a magyar igényekről.

Szegény hejszlovákok tovább gyűjtögetnék a nagyhatalmaktól kapott földjüket, de vajon Kárpátaljának tényleg ilyen szomorú sors jut, hogy cseberből-vederbe esik?