MAGYAR KÁRTYA
Mindenkié a boldog karácsony, csak a magyaré nem?
2025. dec. 27.
Nézem ezt a Niké Liga-féle ünnepi videót, és nem akarom elhinni. Van benne minden, mint a búcsúban: gambiai, mongol, dél-koreai, meg még vagy tucatnyi nyelven kívánnak boldog ünnepeket a légiósok. Szép dolog a multikulti, meg az, hogy nálunk már minden második játékos külföldi – bár ez önmagában is megérne egy misét a szlovák futball helyzetéről –, de valahogy a nagy bábeli zűrzavarban pont egy nyelv maradt ki: a magyar.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke tette ki a listát, és az embernek tényleg kinyílik a bicska a zsebében. Hogy a fenébe van az, hogy egy olyan országban, ahol több százezer magyar él, és ahol a bajnokság egyik legmeghatározóbb csapata és szurkolótábora magyar, pont ez a nyelv sérti a többségi hallószerveket? Ez nem baki, ne legyünk naivak. Ez szándékos, kicsinyes és bántóan provokatív.
A pofátlanság netovábbja pedig az, amikor a székely Tamás Nándival a román szöveget mondatják fel házi feladatként. A magyar szurkoló jegye, a magyar néző tévé előtt töltött ideje, meg a magyar ember Nikében feladott szelvénye az nagyon kell. A pénzünknek nincs szaga.
A Magyar Szövetség nem hagyja annyiban, megy a levél a Klubok Uniójának, hogy azért álljon már meg a menet. Ha a mi pénzünk és figyelmünk jó, akkor a nyelvünket is tessék tisztelni. Gubík pedig tett egy újévi fogadalmat, amit talán sokunknak érdemes lenne megfontolni: egy évig semmi „tiket” a Nikénél. Mert az ember ott dacol a butasággal, ahol a legjobban fáj nekik: a kasszánál.
A legjobb válasz meg úgyis a pályán jön majd el. Egy csallóközi bajnoki cím minden szónál és minden hiányzó videónál hangosabb lesz.
Mácsadi István



