TE BUZERANT!
Miniszter úr, a Felvidék a mi hazánk!
2026. jan. 14.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter legutóbbi közösségi médiás megnyilvánulása mellett nem mehetünk el szó nélkül. A politikus egyetlen vörös hátterű poszttal odavetette, hogy „Slovensko nie je Felvidék”. Ezzel százezrek identitásába, szülőföldszeretetébe és történelmi emlékezetébe gázolt bele. Miniszter úr, a Felvidék létezik, lélegzik, táplál és eltakar. Ez a szó jelenti a mindenséget. Ez a fogalom a létezésünk fundamentuma.
Amikor én kiejtem a szót, hogy Felvidék, nem a közigazgatási határokat méregetem. Nekem a Felvidék a Garam és az Ipoly halk csobbanása a párás reggeleken, amikor a természet csendje többet mond minden harsány politikai szónál. Számomra ez a név a szőlőhegyeink lankáit jelenti, ahol apáink és nagyapáink kérges tenyerének munkája érik a fürtökben, és ahol minden egyes tőke a megmaradásunkról, a dacunkról és az életerőnkről mesél. Ez a föld nem csak sár és kavics; ez a föld a vérünkkel és a könnyeinkkel van átitatva, és éppen ezért szent számunkra.
Miniszter úr talán csak egy statisztikai adatot vagy egy közigazgatási egységet lát a térképen, de nekem ez a név a Zobor-hegy fenséges, védelmező látványa, a ködbe vesző kis falvaink megnyugtató harangszója az esti szürkületben, és a végtelen csallóközi búzamezők hullámzó aranya a nyári napsütésben. Ez a táj a bölcsőm, amely ringatott, és ez lesz a sírom is, amely befogad majd.
Itt minden dombnak, minden kanyargós folyónak és minden dűlőnek neve és története van, magyar története, amelyeket nem lehet kitörölni a kollektív emlékezetünkből, bármennyire is próbálkoznak vele Pozsonyban.
A Felvidék a több évszázados közös múltunkat, az anyanyelvünk ízét, a kultúránkat és a szülőföldünkhöz való mély, elszakíthatatlan kötődésünket jelenti. Ez az a láthatatlan, de széttéphetetlen kapocs, amely összeköti az őseink hitét a gyermekeink jövőjével. Éppen ezért Felvidéknek fogom hívni ezt a drága földet továbbra is, amíg csak élek. Nem dacból teszem, nem azért, hogy bárkit provokáljak vagy megsértsek, hanem mert ennél szebben, igazabban és őszintébben egyszerűen nem lehet elmondani a lényeget. Mert a Felvidék szóban benne van minden fájdalmunk, minden büszkeségünk és minden reményünk.
A politika jön és megy, miniszterek és kormányok váltják egymást a bársonyszékekben, de a szülőföld és annak igaz neve megmarad. Mi pedig itt maradunk ezen a földön, amit Felvidéknek hívunk, mert itt itthon vagyunk, és itthon is leszünk!
Mácsadi István



