AMMARHA!

Ne legyen titkos a választás! Soha, sehol. 2026. febr. 4.

Előzmények

Magyarországon a 1848-1924 között minden választáson nyílt szavazás volt. A m. kir. belügyminiszter 1870-ben az Országgyűlésben azt mondta, hogy a

„magyar nép lelkétől idegen a titkolódzás”.

A magyar írók részletesen és pontosan leírták a nyílt szavazás módját: a kocsmaudvaron felállított pódiumra (asztalra) kellett felállnia a szavazónak és hangosan bemondani a támogatott képviselő-jelölt nevét, amelyet a szavazatszámláló bizottság írásban rögzített.

A titkos szavazás bevezetésére 1922-ben miniszterelnöki rendelet született a városok vonatkozásában. Azonban vidéken (választókörzetek 2/3-a) továbbra is a nyílt szavazás módszere volt kötelező. A gyakorlatban is alkalmazott általános titkos szavazást az 1945. évi VIII. törvény vezette be.

A közjogi (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti) választásokon kötelező a titkos szavazás.

A társadalmi szervezetekben (pártok, egyesületek, kamarák, stb.) általában titkos a személyekre való szavazás, míg a dötéshozatal aktusa (tervek, programok, dokumentumok, stb. elfogadása) általában nyílt szavazással történik.

Fogalmak

A nyílt szavazás az a módszer, amelyen a szavazó személyazonossága és az általa leadott szavazatának a tartalma konkrétan megállapítható, összefüggésbe hozható.

Titkos szavazás az a módszer, amelyen a szavazó személyazonossága nem hozható semmilyen összefüggésbe a szavazatának a tartalmával.

A legfontosabb alapelv

A titkos szavazás a választójog legfontosabb alapelve. Nélküle nem lehetséges szabályosan és igazságosan lebonyolítani a választásokat. Voksoláskor az állampolgár számára olyan feltételeket kell kialakítani, hogy zavartalanul és úgy választhassa ki a jelölt(ek)et, aki(k)re a szavazatát adja, hogy senki se tudhassa meg, kire szavazott. A választóhelyiségekben elkülönített helyeket alakítanak ki, ahol a polgárok megjelölik a szavazócédulákon a jelölteket; ezután a cédulákat egy külön borítékba teszik. A nyilvánosság előtt csupán a boríték szavazóurnába helyezése történik, amelyet a választási bizottság felügyel.

Forrás: tothzoltan.blog.hu és Új Szó archívuma

De miéééérrrttt??? 

– teszi fel az elhíresült reklámban idegesítően a kisfiú.

Akárhogy is olvasom a fenti „szakvéleményeket” nem értem, hogy miért is nem lehetne nyílt parlamenti választásokat tartani.

Igenis vállalja mindenki nyíltan a véleményét, aki szavazni akar!

Hogy a nyílt szavazás esetében jóval kevesebben mennének el választani, mert nem mernék felvállalni a véleményüket? Nem baj, az olyan szavazat nem is kell egy működő társadalomban!

Mi ez a sumákoló "demokrácia"?!

Mi történne, ha fel kellene vállalni a véleményünket? Semmi. Ja, hogy kiderülne, melyik oldalon állunk, és ezt az emberek jórésze nem akarja elárulni, viszont sumákban dönteni akar, aztán ha a későbbiekben csalódott lesz, akkor kétpofára szidja azt, akit támogatott és fellengzősen hangoztatja, hogy ő azokra sose szavazott. Na de ez ócska hazugság, ami gerjeszti az alattomos viselkedést a társadalomban.

Mi van akkor, ha csalódtam egy adott pártban vagy jelöltben. Semmi. Tévedni emberi dolog.

A nyílt szavazás felelősebbé és becsületesebbé tenné a választásokat.

Szerintem.

Szerintetek?

Véleményeteket kommentekben várom. Köszi.