CINK

„Nem szereted a Bauhaust? Náci vagy!” 2026. jún. 22.

A német kultúrharc újabb szintet lépett: már nemcsak migrációról, klímáról vagy genderpolitikáról folyik a háború, hanem arról is, hogy szabad-e rondának nevezni a Bauhaust anélkül, hogy az emberre rögtön rásüssék a náci bélyeget.

A dessaui Bauhaus Alapítvány vezetője, Barbara Steiner szerint ugyanis az AfD pontosan ugyanazokat a retorikai paneleket porolja le, amelyekkel a nemzetiszocialisták támadták a modernizmust.

A Financial Timesnak azt mondta: az AfD Bauhaus-ellenes kritikája 

„visszhangozza a modernizmus elleni náci korszakbeli támadásokat”.

Szerinte ez nem véletlen szóhasználat.

„Ezeket a provokatív kifejezéseket, vagy kódokat használják. Akik ismerik őket, pontosan tudják, honnan származnak. Mások azt hiszik, hogy ártalmatlanok.”

Magyarul: lehet, hogy valaki csak egy betonkockát lát egy Bauhaus-épületben, de Steiner szerint bizonyos szófordulatoknak történelmi előéletük van.

Az AfD viszont egyáltalán nem finomkodik a kulturális programjában. A párt Szász-Anhalt tartományban „hazafias kulturális politikát” ígér, amelynek célja a „német identitás” és a „nemzeti önbizalom” megerősítése.

Ez nem puszta kampányszlogen: ha a jelenlegi közvélemény-kutatások bejönnek, az AfD akár 41 százalékot is szerezhet a tartományi választáson. Ha a kisebb pártok közül többen is elvéreznek az öt százalékos küszöbnél, a szélsőjobboldal veszélyes közelségbe kerülhet az abszolút többséghez egy olyan tartományban, amely az oktatásról, a kultúráról, a rendőrségről, a bírói kinevezésekről és a közmédiáról is dönt.

Steiner szerint a mostani konfliktus tavaly robbant be igazán.

Hans-Thomas Tillschneider, az AfD tartományi kulturális szóvivője még a Bauhaus dessaui költözésének századik évfordulója előtt nyújtott be egy indítványt „Irrweg der Moderne” – vagyis „A modernitás téves útja” – címmel.

A dokumentum szerint ideje lenne végre kritikusan is beszélni a Bauhausról.

Az indítvány azt állítja, hogy a minimalista esztétika „építészeti baklövéseket” szült, „hideg” és „barátságtalan” épületeket tett divatossá, miközben lerombolta a „hagyományos és kulturális gyökerekkel rendelkező lakóterekről alkotott elképzeléseket”.

Vagyis röviden: elég volt a betonból, üvegből és derékszögekből.

Tillschneider szerint viszont teljes képtelenség ebből náci párhuzamot gyártani.

A politikus abszurdnak nevezte az összehasonlítást, hangsúlyozva, hogy a Bauhaus sem állhat a kritika fölött, építészetét pedig egyszerűen „elviselhetetlen látványnak” minősítette.

A kérdés innentől már nem is az, hogy szép-e a Bauhaus. Hanem az, hogy Németországban lehet-e úgy esztétikai vitát nyitni a modernizmusról, hogy abból öt percen belül ne történelmi identitásháború legyen.

Mandiner

Nyitókép: vjm.hu