ZSÍR

Óévbúcsúztató a Felvidéken: Koromsöprés, zajkeltés és a jövő kifürkészése 2025. dec. 31.

A Felvidéken a szilveszteri és újévi szokások célja kettős volt: elűzni a mögöttünk hagyott év minden búját-baját, és mágikus úton biztosítani a következő esztendő bőségét. Bár ma már inkább a tűzijátéké a főszerep, érdemes felidézni, hogyan várták az éjfélt dédapáink.

1. Zűrzavar és zajkeltés: A gonoszűzés ereje

A néphit szerint az évforduló kritikus időszak, amikor a gonosz szellemek szabadon járnak. Ezért volt elengedhetetlen a zajkeltés.

• Kongózás és gulyáscsengetés: Gömörben és a Nógrádi medencében volt a legerősebb hagyománya annak, hogy a pásztorok végigjárták az utcákat, és hatalmas kolompolással, ostorpattogtatással kergették el a „rosszat”.

• Kulcszörgés: A Csallóközben az asszonyok az éjféli harangszó alatt rázta meg a kulcscsomókat az ajtók előtt, hogy a következő évben ne találjon be a baj a küszöbön.

2. A „tüzes” hagyományok és tisztulás

• Tüzeskerék-gurítás: Az Ipoly mentén több faluban is szokás volt szalmakerekeket gyújtani és legurítani a domboldalról, ami a napfordulót és az újjászületést jelképezte.

• Kútbatekintés: Az Abov-vidéken (Kassa környékén) élt az a hiedelem, hogy aki újév hajnalán a kútba néz, meglátja benne az év sorsát vagy jövendőbelijét.

3. Szerelmi jóslások: Ki lesz a férj?

A lányok számára a Szilveszter éjjele legalább olyan fontos volt, mint a Luca-nap.

• Gombócfozés: A Zoboralján és a Nyitra mentén gombócokat főztek, amikbe férfineveket rejtettek. Amelyik gombóc először jött fel a víz felszínére, az abban lévő név tulajdonosa lett a jövendőbeli.

• Ólomöntés: Ez a szokás főleg a bányavárosok környékén (Selmecbánya, Körmöcbánya) volt népszerű, ahol a vízbe öntött forró fém alakjából jósolták meg, milyen mestersége lesz a lány urának.

4. Mit (ne) együnk? – A bőség mágiája

• Szemes termények: Egész Felvidék-szerte, de különösen a Bodrogközben volt szigorú szabály a lencse vagy a köles fogyasztása, hogy „sok pénz álljon a házhoz”.

• Tilos a szárnyas: A Mátyusföldön tartották leginkább, hogy baromfit tilos enni, mert „elkaparja a szerencsét”.

• Malac, a szerencsehozó: A sertéshús ellenben kötelező volt, hiszen a disznó „előtúrja” a szerencsét.

5. Újévi köszöntők: „Adjon Isten füvet, fát...”

• Búcsúztatók: Az Ung-vidéken és a keleti részeken a fiatalok házról házra jártak "hajnali köszöntőket" mondani. Fontos szabály volt, hogy az újév első látogatója férfi legyen, mert a női látogatót balszerencsésnek tartották.