7832

Október 8. - A Magyarok Nagyasszonyának ünnepe 2024. okt. 8.

A Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, amelyik kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. Államalapító királyunk, Szent István a halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Innen ered Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése, a Regnum Marianum, amely azt jelenti: Mária Királysága. A felajánlástól fogva a Szűzanyát pedig a Magyarok Nagyasszonyaként, régi nevén Oltalmazó Boldogasszonyként is tiszteli a magyar nép.

A magyar katolikus egyház október 8-án emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért. Az ünnepet 1896-óta tartjuk, arra emlékezve, hogy Szent István király a halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát – olvasható a Wikipédián. 

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”

Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékről nemzedékre. Majd Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére XII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett ennek. 1980-ban például II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában az új magyar kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

A Szűz Mária-tisztelethez a Magyar Királyság hívei és vezetőik különleges módon ragaszkodtak, egészen a mai napig. Szent László királyt „Szűz Mária választott vitézeként” nevezték, a tatárjáráskor IV. Béla király Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot, valamint szintén ő kezdte el építtetni a budavári Nagyboldogasszony-, közismertebb nevén Mátyás-templomot is.

„Hozzád sóhajtozunk kegyes Szűz, ha nem vezetsz, eltévedünk, taníts hát, hogy mit tegyünk. Rajtam és enyéimen könyörülj”

– olvasható a szepeshelyi székesegyház falképén, ahol Károly Róbert és Tamás esztergomi érsek – István király után – ismételten felajánlották Máriának Magyarországot. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza volt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének, mely így fejeződik be:

„Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.”

Legszebb imáinkba foglalva kérjük ma is Mária közbenjárását Magyarországért és a magyar nemzetért.